Kézművesek árazása

A kézművesek árazásáról szóló posztom a legnépszerűbb. Nem véletlen, hiszen minden kézműves számára ez a legnehezebb kérdés.

Az elmúlt években szerzett tapasztalataim szerint ez a kérdés világszerte nagy vitákat vált ki az érintettek körében.
Ha valaki megélni szeretne abból, hogy kézzel készített termékeit adja el, nem szabad megijednie a "magasabb" ár alkalmazásától. Miért idézőjelesen írtam? Mert nem irreálisan magasra gondoltam, hanem arra az árra, amelyben a munkabére és annak közterhei is benne vannak, az alapanyag árán kívül. Sőt, beleszámít egy rezsiátalányt, vagy rezsiszorzót alkalmaz.

Mi a probléma? A fő probléma az, hogy sokan, akik hobbiból készítenek különböző dolgokat, csak a hobbi műveléséhez szükséges pénzt szeretnék megkapni. Tehát készít egy valamit, annak az alapanyagárát írja ki eladási árként. Ezzel az árral egyetlen vállalkozó sem versenyképes! Még nagyobb baj az, hogy még fennen is hirdeti, számára a pénz nem fontos, ő hobbiból dolgozik, és elég, ha az visszajön, amennyiért az alapanyagot vette. Továbbmegyek, sokan még valami világ megmentője szerepet is felvesznek, és elmondják, nekik mennyire jó érzés, hogy olyanok is meg tudják venni a terméket, aki boltból nem.

Hogy ez miért rossz? Tegyük fel Gizike dolgozik valahol, megkapja a nem túl sok fizetését minden hó ötödikén. De megkapja! Ha elkészít néhány dolgot minden hónapban, és azt eladja, (ha el tudja adni), akkor a hobbijára előteremti az anyagi forrást. Ő örül, mert élt hobbijának, a vevők örülnek, mert töredékáron kaptak meg valamit.

A vevő mit lát? Itt van valaki, aki mélyen a többi árus ára alatt kínálja az áhított portékát. Biztos nem tenné, ha ez neki nem érné meg. Meg is kérdezi esetleg. A válasz, igen, nekem ez megéri. Vevő nem firtatja tovább, de végigfut rajta, ejnye, akkor a többi miért olyan drága? A többi ronda, nyerészkedő, hisz lám, ez a kedves kis asszonyka ilyen olcsón ki tudta hozni.

Miről nem tud a vevő? Arról, hogy Gizikénk számára a megéri azt jelenti, visszakaptam az alapanyag árát, a hobbimnak élhettem, közben jól éreztem magam, tehát nekem megérte.

Juci viszont egyéni vállalkozóként készíti a hasonló termékeit. Neki havonta 50.000 vagy még több jó magyar forintot kell leperkálnia, akkor is, ha csak két árva termékét vették meg abban a hónapban,vagy esetleg egyet sem. Számára nem megfelelő az, ha elkéri az alapanyag árát. Neki kötelezettségei vannak, amiket teljesítenie kell, és ő is pénzért vette az alapanyagot, dolgozott is vele, és egyéb költségei is vannak. Gizike árának többszörösét kell elkérnie egy ugyanolyan kategóriájú termékért.

Az igazi árképzés az lenne, ha kiszámolná a termék alapanyagának összes költségét, a saját munkájának idejét figyelembe véve a bérköltséget, és itt nem csak arra a munkára gondolok, amikor a terméket elkészítette, hiszen azt utána eljuttatta a vevőhöz, tehát vagy személyesen találkozott a vevővel, vagy postázta. A postázáshoz csomagolóanyag kell, a terméket be kell csomagolni, és el kell vinni a postára, ahol esetleg több, mint fél órát kell sorba állni.

Az sem ördögtől való, ha nyereséget kalkulál. Nagy cégek esetében ezt mindenki természetesnek tartja, de valahogy, ha egy kézműves teszi ezt, máris felháborodnak sokan. Micsoda dolog, hogy nem az éhen halást választja sok munka mellett?

Ha nem megrendelésre dolgozik valaki, hanem előre elkészít valamennyi terméket, akkor arra is fel kell készülnie, hogy esetleg valaki több darabot akar vásárolni, mert boltja van, és szeretné a kínálatot bővíteni. A kereskedő számára az az ár nem lesz megfelelő, amit a vevőinek megad. Árengedményt fog kérni, hiszen ő is rá akarja tenni a megfelelő százalékot. Ha viszont emiatt sokkal drágábban adja azt, amit a készítőnél is meg lehet venni, nem tőle fogják megvásárolni.

Vajon lopnak tőlem tartalmat?

Ez a kérdés bizonyára sokakban felmerül. Aki ír valamit az interneten, feltesz egy képet, az számíthat arra, hogy írása, fotója valahol máshol is megjelenik majd. Akkor, ha linkelve, hivatkozva az eredeti oldalra történik ez, az ember büszke lesz.

Akkor viszont, ha kérdés, kérés nélkül teszik ki valaki a honlapjára az írásomat, a fotómat, nem örülök. Ezzel mindenki így van, aki már valaha valamit tett közzé a neten. Azok számára, akik csak olvasói az internet világának, valahogy természetesnek tűnik, hogy ami a neten van, az közpréda.

Tudjuk, hogy ez nem így van. Tenni ellene nem nagyon tudunk, inkább csak az események után tudunk kullogni.
Azt, hogy legalább a megjelenésről esélyünk legyen tudomást szerezni, a Google egyik szintén ingyenes eszköze teszi lehetővé.

A neve: Google Alerts.

Nem kell megijedni, mert tud magyarul.

Használata:

Célszerű úgy indulni, hogy már beléptünk a Google postafiókunkba.

Ekkor már kattinthatunk is ide: http://www.google.hu/alerts

Google Alerts induló képernyője

A keresési lekérdezéshez kell beírni azt a szót, kifejezést, amit figyeltetni szeretnénk.

A találat típusánál javaslom meghagyni a minden beállítást. Ekkor a honlapokat, blogokat, híreket, és mást is figyelni fog.

Elég naponta egyszer az értesítést, ezt is hagyhatjuk, ahogy van.

A mennyinél lehet választani a legjobb találatok, vagy az összes találat között.

Végül meg kell adni azt az email címet, ahová várjuk az értesítéseket. Itt az az email cím lesz, amivel beléptünk. Így a megszokott helyen olvashatjuk majd az értesítéseket.

Ha ezeket beállítottuk, létrehozzuk az értesítést.

Ezután naponta kapunk levelet azokkal az internetes tartalmakkal, amikben szerepel az általunk figyelt kifejezés.

Saját nevünkre is beállíthatunk ilyen figyelést. Persze ennél azért gondoljuk meg, vajon hányan viselik ugyanazt a nevet, amit mi.

Minden levél végén fogunk találni egy olyan linket, ahol törölhetjük a figyelést, illetve szerkeszthetjük a most beállított opciókat.

Munkához is felhasználható a Google Alerts, mert figyelhetjük a versenytársak szereplését hírekben, blogokban, honlapokon is.

Indigóvállalkozás

Azokat a vállalkozásokat nevezem indigóvállalkozásoknak, melyek egy az egyben átvesznek másoktól mindent. Na jó, a honlapjuk más.
De a szöveg, a szófordulatok, a témák, a hírlevelek tartalma, sokszor szövege, a témák sorrendje, és még sok egyéb ismerősnek tűnik, ha indigóvállalkozóval találkozok.
Ugyanazt javasolja, ugyanazzal az indokkal, van, hogy még a sztori is ugyanaz.

A másolás jó dolog? Mondhatni az a baj, hogy mi túl kicsi ország vagyunk, és itt mindenki ismer mindenkit! (Persze nem ismer, én is tudom.)
Aki egy témában kutakodik, az megtalál egy csomó oldalt, ami pont az ő kérdésére ad választ.
Elkezdi ezeket olvasni. Egy idő után észreveszi, hogy jaj, már ezt olvastam. Aztán egy másik helyen is ugyanaz a szöveg. Aztán kiderül, sok helyen szóról szóra ugyanaz van.
Így értem a mindenki ismer mindenkit. Ha speciális dologra keresek megoldást, akkor elég kevés honlapot kell végig bogarásznom, így hamar feltűnik, ha ismétlődnek a dolgok.

Az még hagyján, ha egy termék leírása ugyanaz, hiszen azt adhatja a gyártó, kötelező jelleggel használandó szövegként. Még a termékfotó is rendben. De amikor egy magát új ötlettel rendelkezőnek, eredetinek mondó oldalról derül ki, szóról szóra másolt le oldalakat egy másik honlapról, akkor azért felháborodok.
Igaz, nem mindenki veszi észre a másolást, és a másolót nem érdekli az olvasók felháborodása.

Azt kell elhinni, hogy nem lehet mindent lemásolni.
Ha maradok az online vállalkozásoknál, akkor itt főként arról van szó, valamilyen szolgáltatást nyújt, amihez nem kell jelen lenni, vagy valamilyen letölthető anyagot árul.
Most arról nem is beszélek, hogy egy anyag teljes mértékben történő lekoppintása mit is jelent, itt csak néhány egyéb dologról ejtek szót.

A stílus. A stílus maga az ember. Mindenki más, mindenkinek megvan a maga stílusa. Igaz, a neten nem látni, milyen az, akinek az írását olvassuk, de mégis igaz az, hogy ami az egyiknek jól áll, a másiknál már furán hat.

Egy példa, a való életből, ennek az illusztrálására. Egyik kedves kollégám mindig "Kedves fiatal barátom" -mal szólította meg a diákokat. Ő hatvan év körüli, őszes hajú úriember volt abban az időben. Senki sem furcsállta ezt a megszólítást.
Ezt nem mondhatta volna egy nő. Se idősebb, se fiatalabb. Furcsán néztek volna rá, ha kedves fiatal barátomnak nevezi a tanítványokat.

Mindenkinek meg kell találnia az egyéni stílusát, már csak azért is, mert ekkor könnyebb megírni egy anyagot is, és a vevőkkel való kommunikáció során ráismernek, igen, ő az, az ő írását szoktam olvasni.

Aki úgy gondolja, egyszerűbb lemásolni valamit, mint gondolkodni rajta, és a rögös utat végigjárni, annak az is jusson eszébe, előbb-utóbb a vevői megtalálják az "eredetit".

Ez kb. olyan, mint amikor feleléskor valakinek lesúgják az anyagot. Csak bele ne kérdezzen a tanár!
Itt úgy mondhatnám, csak nehogy megkérdezzünk valamit, mert zavarba hozzuk az indigóvállalkozónkat.

Háttér

Itt az online vállalkozásba vágó emberek családi és baráti hátterére gondolok.

Ha már volt vállalkozási ötlete, akkor azt hogyan fogadták közeli hozzátartozói?
Ha örültek, és együtt gondolkodtak, biztatták, majd a megvalósításból is kivették a részüket, akkor Ön a nagyon szerencsés és nagyon irigyelt vállalkozók közé tartozik.

Bizony, a többséget nem lelkesítik, hanem inkább lebeszélni akarják.

• Miért nem keresel rendes állást?
• Miért nem akarsz valami normális dologgal foglalkozni?
• Ki fogja ezt tőled megvenni?
• Neked az úgyse sikerülhet!
• Kevés vagy te ehhez!
• Ne ábrándozz, úgyse fog sikerülni!
• Ne kezdj bele, úgyis be fognak csapni!

Ilyen, és ehhez hasonló kedves, biztató szavakat lehet kapni a rokonoktól. Esetleg még a későbbiekben konkrétan rá is kérdeznek a bevétel nagyságára, hogy megismételhessék a fentieket.

Mit lehet tenni, ha a család,a  közeli ismerősök inkább lebeszélni akarják? Keressen inkább "rendes" munkát? Ne beszéljen senkinek a dolgairól? Mi a megoldás?

A megoldás nem olyan, mai mindig és mindenkire egyformán érvényes. Lehet, hogy egy idő után a családnak megtetszik az ötlet, lehet, hogy nem.
Megoldás lehet az, ha keresünk hasonló, csetlő-botló vállalkozókat. Olyanokat, akikkel meg tudjuk beszélni a gondokat, akiknek hasonló problémái vannak. Akik viszont nem jelentenek konkurenciát, mert ugye nem az a cél, hogy a kevés ügyfelünknek új szolgáltatót, kereskedőt keressünk.

 Gyakran hallani olyat, hogy barátkozz olyanokkal, akikhez hasonlítani akarsz. Igen, ez tök jó mondás, csak azok is azokkal akarnak barátkozni, akikhez hasonlítani akarnak. Ezt a részt elfelejtik elmondani. Ne gondoljuk, hogy a magunk egyszemélyes, alakulóban levő, vagy létező, és akár még sikeresnek is tartott vállalkozásával partnerek leszünk egy több száz fős vállalkozás első számú vezetőjének, vagy tulajdonosának. A nagyobbakról ne is beszéljünk.
Még azoknak sem leszünk partner, akik egy 10-50 fős vállalkozásban érdekeltek.

Ha egyszemélyes vállalkozásom van, akkor nekem a hasonló nagyságú vállalkozásokat kell keresnem. Hasonló gondokkal küzdünk, hasonló a nagyság, a megoldandó feladat.

Válasszunk háttérnek hozzánk hasonló vállalkozókat. Beszéljünk velük a gondjainkról, a kérdésekről, a kételyekről. Arról is, mibe vagyunk sikeresek. Egymást támogatva könnyebb lesz.
A család támogatását nem pótolja, de gondoljunk arra, a család is kívülről szemléli a vállalkozásunkat, nem ismeri, milyen nehézségeket kell leküzdeni.

Láttam egy nagyon jó ötletet!

Gyakran hallani, ha valaki saját vállalkozást tervez. Úgy gondolja, ha másnál bevált, nála is sikeres lesz.

Az internetet böngészve én is több olyan vállalkozással találkoztam, ahol meg tudom mondani, konkrétan honnan van az ötlet.
A közös ezekben az, hogy felismerhető, kit másol az illető, de a másolás nem sikerült túl jól. (Finoman szólva.)

Ha látunk egy nagyon jó ötletet, nem azon kell gondolkodni, hogyan lehet egy az egyben lekoppintani, hanem azon, hogyan lehet átalakítani, átformálni, és úgy megvalósítani.

Például másik célcsoportot találni, és az ő igényüknek megfelelően módosítani, más módon megvalósítani az ötletet; a stíluson, a megjelenésen, a terméken, szolgáltatáson mind lehet változtatni.

Lehet, hogy a végén tényleg csak az ötlet marad, a vállalkozás teljesen más lesz.
Ez azért is jó, mert nem azt mondják majd rá, jaa, ez pont olyan, mint XY-é, látom ő is olvassa azt a honlapot.

A jó ötleteket nem kell elvetni, de nem is szabad szolgai módon lemásolni. Se az egész vállalkozást illetően, se csak egy részmegoldást illetően.

Milyen ötletem legyen az online munkához?

Sokan azt mondják, bármilyen.

Én azt mondom, első körben ne fogjuk vissza magunkat, és minden, akár elképesztő ötletet írjunk le. Aztán kis idő múlva olvassuk végig, mik azok, amiknek a legkisebb a valószínűsége, hogy megvalósítható.

Aztán azt is írjuk össze, mi az, amit tudunk. Mihez értünk? Mit vagyunk hajlandóak megtanulni?
Van-e olyan a közvetlen környezetben, aki hajlandó ebben a munkában majd segíteni?

Ismét nézzük át a listát, amin az van, mivel tudnánk kirukkolni.

Szűkül a kör. Már valószínűleg sokkal kevesebb dolog szerepel rajta, mint eredetileg. Kikerültek az aránytalanul nagy befektetést igénylőek, azok, amikhez speciális képzettség és gyakorlat kell, amihez telepengedély kell, és még több szempontból megvalósíthatatlannak ítélt lehetőségek.

Az ötlet lehet teljesen eredeti, de lehet olyan is, amit másnak a vállalkozása inspirált.

Vigyázat!
A tökéletesen lemásolt vállalkozási ötlet nem jelent garanciát a sikerre!

Miért?
Például azért, mert nem ugyanabban a környezetben, ugyanazon feltételek mellett és ugyanabban az időben kezdünk bele.
A többiről nem is beszélve. (Szaktudás, anyagi lehetőségek, vevőkör, igény a tevékenységre, stb.)

Az online vállalkozásnál viszont előny az, hogy nincsenek területi határok. Viszont vannak nyelvi korlátok.
Ezeket is figyelembe kell venni az ötletnél. Lehet, hogy nem elég itthon körülnézni, tájékozódni kell a külföldi kínálatról is. Lehet, hogy kiderül, a nagy ötletünk valóban nagy ötlet, csak már mások több helyen kitalálták, és le is fedik a piacot.

Olyan ötlet kell, amit meg tudunk valósítani, ami pénzt is termel, hiszen nem jótékony célból szeretnénk dolgozni, hanem a megélhetésért. Olyan ötlet kell, ami iránt van fogadókészség, tehát valami olyan problémát old meg, olyan terméket, szolgáltatást ad, amire van igény. Sőt! Nem csak igénynek kell lennie, hanem fizetőképes keresletnek is. Ez utóbbit sokkal nehezebb felmérni.

Hosszú gondolkodás előz meg egy később sikeres vállalkozást!

Vállalkozás és hobbi

Tudom, hogy szavam pusztába kiáltott szó, de mégis el kell mondanom.

Ma már számtalan helyen lehet eladni megunt, kinőtt, régi vagy új holmijainkat. Több tematikus oldal is létezik, például olyanok is, ahol saját készítésű tárgyakat lehet árulni.
Ez utóbbiakhoz néhány gondolat.

A főoldalra kikerült válogatást nézegetem. Mert jó megnézni, hiszen az összes kategória összes termékét az ember nem nézi végig. Tehát jó, mert szép dolgokat látok.

Az árak is ott vannak. Az árkérdés amúgy is gyengém, mert én is vállalkozó vagyok, akitől elvárnak egy minimális jövedelmet, amit nem könnyű összeszedni hónapról-hónapra.

Ezek után mit látok? Olyan kézműves termékek, amiket, ha valaki villámkezű, és sorozatban gyártja azt a bizonyos valamit, akkor is legalább fél órát foglalkozik az elkészítésével, 300 Ft-ba kerülnek.
Már egyszer levezettem, hogy ezért a 300 Ft-ért mi mindent csinál az ember, most csak azt jelzem, ebben az anyagár is benne van. Ha az anyag, amit az elkészítéshez használt, 10 forintnyi, akkor azt kell mondanom, 290 Ft-ért dolgozott a készítő, mínusz a feltöltési díj és jutalék. Vagyis aprópénzre váltotta a munkaerejét.

Ez, mondhatjuk, legyen az ő problémája. De sajnos nem az.
Mert lehet, hogy a készítő amúgy dolgozik valahol, és ezeket a kézműves tárgyakat csak hobbiból csinálgatja. Neki minden fillér talált pénznek tűnik.
Az is lehet persze, hogy már régen munkanélküli, és örül annak, ha 200 forintot tud keresni. A kettő között meg akármi előfordulhat.

Miért nem csak az ő problémája ez?

Mert ezeken a portálokon sok vállalkozóként dolgozó kézműves is árulja portékáit, és vannak olyanok is, akik szintén adószámmal, de kicsit mégis más módon mint a vállalkozó.

Ahogy írtam, a vállalkozónak minden hónapban fizetnie kell. Ha középiskolai végzettséget igénylőnek tűnik a tevékenysége, havi 94 ezer forint után kell megfizetnie a járulékokat. Kerekítek, rászámolok, és az egyszerűség kedvéért azt mondom, 150 ezernek havonta be kell jönnie, a minimális dolgokhoz.
Lehet, demagóg dumának tűnik, de számoljuk ki, ez naponta mennyi árbevétel és hány 300 ft-os tételből lehetne megtenni.
150 ezer osztva 30 nappal, az 5 ezer forint. 5000 : 300 az kerekítve 17.
Ennyit kéne eladni egy napi árbevételhez. Igen, tudom, nem ennyiért adja, és foglalkozzon más tevékenységgel.

Úgy tűnik, valóban igyekeznek a vállalkozó árusok egy árszintet tartani, olyat, amit még elfogadnak, vagyis amiért még megveszik a termékeket. A végtelenségig viszont nem mehetnek lefelé az áraik.
Azt senki sem várhatja el, hogy azért végezzen más munkákat is, hogy az ilyen termékeken keletkezett veszteségét pótolja.

Az a baj, hogy aki hobbiból, zsebpénzt akar keresni, sőt még azt sem, csak úgy van vele, hogy az anyag ára jöjjön be, és akkor ingyen éltem a hobbimnak, nos, ő nem törődik senki mással.
Nem is érti a problémát.
A magyar valóságot pedig ismerjük. Ha két közel hasonló közül lehet választani, akkor a vásárlók nagy része egyből az olcsóbbért fog nyúlni. Lehet, nem olyan szép, nem olyan kidolgozott, de olcsó.
Amíg nyugaton a kézzel készített tárgyak reneszánszukat élik, és nagy pénzeket fizetnek értük, addig nálunk az a gyakorlat, hogy a kínai dolgok áraival kell versenyezniük. Elég nehéz egy 100 Ft-os bármivel árban versenyre kelni.

Mit akartam ezzel mondani?
Azt, hogy nagyon jó lenne, ha a hobbi árusok nem vinnék le oda az árakat, ahonnan feltekintve a béka hátsója az Ararát hegyének tűnik.

Miért legyen saját domain neve a vállalkozásnak?

Az előző bejegyzésben írtam az ingyenesen elhelyezett honlapokról. Ezekhez ingyenes domain is tartozik. Most azt mondom el, szerintem miért kell saját domain néven futnunk az interneten, ha vállalkozásunkról van szó.

Jó üzleti fogás az, hogy nálunk minden könnyen-gyorsan megy, nem kell várni, azonnal lehet domain neve és honlapja is.
Jelzem, ma már a "normál" .hu végződésű nevek regisztrációja is egyszerűbb lett.

Miért jó egy összefogó nagyobb domain alatti aldomain?

Hogy is néz ez ki? Például így: vallalkozasom.mascegneve.hu
A példában a vallalkozasom az a név, amit én választottam magamnak. A mascegneve pedig annak a helynek a domainje, ahol én az új oldalamat létrehozom.
Akár fel is lehet pillantani, mert a blogok is ilyen módon kapják nevüket. De ez más tészta.

Mi ennek az előnye?

• Várom a véleményeket, hátha valamilyen előnyt látunk majd benne....

Hátránya:

• nem a saját domain nevünket használjuk
• lehet, hogy nem is tudjuk azt választani, amit szeretnénk, mert már foglalt
• kicsit gyakorlottabbak látják, hogy ez nem a cég domainje, csak egy "albérlő"
• jelzi, hogy nem akartunk 5000 Ft-ot se kiadni holmi regisztrálásra. (ennél olcsóbb 2 évre a legtöbb helyen)
• bonyolultabb a név, mint kellene
• nehezebb megjegyezni
• keverhető más nevekkel, amik szintén ugyanazon a helyen szerepelnek aldomainként

Akkor miért is legyen saját domain nevünk?

• Mert az a miénk! A mi kutyánk kölke. Szeretjük, mert a miénk.
• A cégünkre utal. Másnak a cégére viszont nem.
• Mutatja önállóságunkat.
• Olyan végződéssel regisztráljuk, amilyennel akarjuk. (amilyennel lehetséges)
• Mi diszponálunk felette. (nem függ mások jóindulatától, üzleti elképzelésétől)
• Ha akarjuk, egész kis flottánk lehet domain nevekből és honlapokból
• Jelzi a világnak, a mi cégünknek fontos, hogy önállóan jelenjen meg a világhálón. (és erre áldozunk is)

Vállalkozó vagyok, minek nekem önéletrajz?

Ha önállóak vagyunk, akár online vállalkozók is, szükségünk lehet önéletrajzra.
Nem, nem arra gondolok, hogy olyan rosszul megy, hogy állást keressünk, hanem másra.

Előfordult már, hogy egy cégnél önéletrajzot kértek Öntől, mint vállalkozótól?
Azt ne feszegessük, hogy miért is van ez, mert még nem hallottam, azt, hogy ha egy Kft. jelentkezik egy adott munkára, akkor a szerződés feltétele az ügyvezető vagy valamely dolgozó önéletrajzának megfelelősége lett volna.
Úgy tűnik, még sincs teljesen egyenlőség a vállalkozási formák között.  Vannak kicsit egyenlőbbek.

Az önéletrajzhoz egy hasznos cikket az alábbi linken lehet olvasni.
Önéletrajz: Minek nekem önéletrajz?

Évkezdet - változások - találgatások

Az új év új kezdetet is jelöl. Mindig sok dolog változik januárban, ez idén sincs másképp.
Az elmúlt napokban én is bújtam a netet, hogy próbáljak tájékozódni. Kerestem meghatározott dologhoz kapcsolódó törvényeket, rendeleteket, amiket meg is leltem, és tanulmányoztam az idei adózást, járulékfizetést is.
Ezen kívül olvastam visszatekintő cikkeket 2010-ről, mit vártak, mi és hogyan valósult meg. Na és persze a legfontosabb az, mi várható idénre, milyen lehetőségeink vannak, mi lesz a trend, kiderül-e esetleg, merre jó indulnia egy vállalkozónak. Persze, hogy ez utóbbiról nem derült ki semmi.
Mindenesetre én bizakodva tekintek előre, talán azért is, mert úgy érzem, az elmúlt 2 válsággal teli év után már végre jön egy jobb is, valamint azért is, mert több új ötletem van, amit szeretnék megvalósítani.

Milyen domain-t válasszak?

Amikor eljön az ideje, hogy új domain nevet szerezzünk be, felmerül a kérdés, hazai legyen, vagy nemzetközi? Vagyis, a .hu alá regisztráljunk, vagy mondjuk a .com, .net vagy .eu alá.

Érdekes figyelni, mennyire eltérő nézetek vannak ebben a kérdésben. Van, aki azt mondja, magyar cégnek magyar domain kell. Mások szerint, nem kell a .hu-hoz ragaszkodni. Ha külföldön is szeretne az illető megjelenni, kifejezetten ajánlják, hogy ne .hu legyen.

Végül is mindegy bizonyos határok között, hogy mi a végződés. Én a .com, .net, .org, .info, .eu közül választanék a magyaron kívül. Sok név esetén jó hangzású a .es is.

Hogy miért választ valaki mást, mint a .hu?

Néhány ok erre:

• több, mint két hét, mire kész a regisztráció
• már foglalt a kiszemelt domain név
• nem tudom, kell-e hosszabb távon, ezért egy olcsó regisztrációt keresek
• több nyelven elérhető oldal, legyen nemzetközi a domain neve

A következő kérdés, amit meg kell gondolni, milyen nevet regisztráljunk? Néhány éve még szinte megkövezték azt, aki nem cégnevet regisztrált. Ma meg azt mondják, ne (csak) cégnevet, hanem "beszédes" domaint is regisztráljunk.

Mit jelent a beszédes domain?

Olyan domain nevet, ami utal a tevékenységre, szolgáltatásra.

Ha belegondolunk a bétaalfakft.hu elég keveset mond, ellenben, ha a tevékenységre utaló libatollhegyezes.hu néven van a honlap, akkor könnyen megtalálnak minket azok, akiknek éppen a libatollhegyezés a problémájuk.

Ha első kísérletünk kudarcba fullad, és már regisztrált a kiszemelt szó/kifejezés, akkor próbálkozzunk szinonímákkal, ragozott alakokkal.

Ha viszont úgy érezzük nekünk csak és kizárólag az általunk kitalált domain kell, ami már foglalt, akkor próbáljuk ki a nemzetközi végződéseket.

Óvatosak, akik a nagy ötletet biztosítani akarják, regisztrálnak több végződés alá is. (Nehogy mások lecsapjanak rá.)

Mindenképpen érdemes a kitalált nevet ízlelgetni, hangosan kimondani, hogy hangzik, ki lehet-e mondani, meg lehet-e jegyezni, nincs-e benne magánhangzó vagy esetleg mássalhangzó torlódás, ami miatt sok lesz az elgépelés. Ha több szóból áll, az egybeírás helyett átláthatóbb a kötőjeles.

Túl hosszú a név? Mi lenne, ha kitalálnánk egy rövidebb változatot is? Akkor csak azt kellene beírni, kevesebb lenne a hiba.

Új vállalkozás, új tevékenység kezdése

Amikor új ötletünk van, és új vállalkozásba kezdünk, vagy csak bővítjük eddigi tevékenységünket egy csomó mindenre oda kell figyelnünk. Itt most csak az internettel kapcsolatos dolgokról írok.

Tehát megvan a nagy ötlet, és a tettek mezejére léptünk. Bokros teendőink között nem feledkezhetünk meg az internetről sem.

Ne adj lehetőséget másoknak arra, hogy előtted regisztráljanak márkaneveddel.

Mielőtt kilépnél a színre, gondoskodj a következőkről:

Regisztráld a .hu végződés alá új domain neved. Figyelj az ékezetes és kötőjeles variációkra is.

Ingyenes domain neveket se engedj át másoknak. Ezeket ne használd, csak legyen a tiéd! Mik ezek? Pl.: atw.hu, fw.hu, uw.hu, eoldal.hu, stb.

Foglald le a következő helyeken az új termék, szolgáltatás, márka nevével a felhasználónevet:

• Gmail.com
• Blog.hu
• Twitter.com
• Facebook.com
• Youtube.com
• Blogspot.com

Határozd meg a célcsoportod! Írd körül, kiknek szánod a terméket, szolgáltatást! A túl tág célcsoport nem jó. Vigyázz, ne szűkítsd le annyira a célcsoportod, hogy név szerint fel lehessen sorolni, ki tartozik bele!

Gyűjts adatokat, információt, majd értékeld ezeket! Kik a versenytársak? Ismered versenytársaidat? És azokat, akik versenytársaid lehetnek? Végezz felderítőmunkát, keress, kutass a neten!

Tanulmányozd a versenytársak honlapját! Milyen az a honlap? Friss, naprakész, tartalmas? Kommunikálnak az ügyfelekkel? Hogy állnak az online marketing eszközeivel?

Figyeld kulcsszavaid előfordulását!

Figyelheted márkaneved, cégneved előfordulását is. Hogyan? Erre való a Google Figyelő, amelyet a http://www.google.com/alerts?hl=hu&gl=us címen találsz meg. Lehetőség van napi, vagy heti rendszerességgel kérni a jelentést.

A Google Figyelőről már írtam, az alábbi linken található a cikk:

http://online-vilag.blogspot.com/2010/06/ujabb-google-szolgaltatas-magyarul.html

A felület kinézete természetesen azóta már megváltozott, ami eddig jobb oldalon volt, az a bal oldalra került és viszont. Működésében nincs változás.

Amíg várod, hogy a .hu alá regisztrált domainedhez hozzájuss (igazán nem sok idő, ha szerencséd van, 16-17 nap alatt meg is lesz), elkezdheted a honlapod készítésével kapcsolatos munkát. Ha értesz hozzá, szerencséd van, csak időd is legyen rá. Ha nem vagy a webdizájn bajnoka, akkor keresd meg azt, aki elkészíti a honlapod. Nem ennyi lesz a munka, mert valami elképzelésednek kell lennie, mi legyen a honlapodon, és jobb, ha a szöveget megírod, amit oda szánsz. 

Munka és költségei

Az elmúlt napokban tanulmányoztam több oldalt, ahol szolgáltatásokat kínáltak a vállalkozók. Ezek a munkák a távtitkárnő, adatgyűjtés, irodai munkák, honlapkészítés kategóriába tartoztak. Több helyen láttam, óradíjban határozzák meg a fizetendő összeget. Több honlapnál "természetesen" nem lehetett tudni, mikortól érvényesek az árak, és azt sem, a honlap mikor frissült utoljára.

Több helyen megdöbbentő órabérekkel találkoztam. 500 Ft-os alapóradíj, ami, ha havonta 20 órára szerződést köt valaki, 300 forint alá is csökkenhet. Mi a problémám? Hiszen mindenki örül, ha olcsó szolgáltatást talál, nem? Lehet, hogy a megrendelő örül, de aki a munkát elvégzi?

Gondoljuk végig ezt az óradíj kérdést!

A megnézett honlapokon minden esetben szerepelt, hogy az, aki a munkát vállalja, saját irodájában dolgozik, számítógéppel, nyomtatóval, telefonnal, fax géppel, szkennerrel rendelkezik. Vállalkozóként, számlaadás mellett végzi a munkát. Esetenként 300-500 Ft órabérért. Szakértelmét természetesen részletezi, mimimum érettségivel, és valamilyen szakmával rendelkezik.

Végre a lényegre térek: véleményem szerint 500 Ft-os órabérért vállalkozóként nem szabad dolgozni. Megértem, hogy olyan helyen lakik valaki, ahol nincs munkalehetőség, stb, stb. De nézzük csak meg, mennyi ma a minimálbér?

Idézek, hogy pontos legyen:

"A Kormány 295/2009. (XII. 21.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról

A Kormány a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 144. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal folytatott konzultáció alapján, az ott létrejött megállapodásnak megfelelő tartalommal –, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében a következőket rendeli el:

1. § A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra.

2. § (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2010. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 73 500 forint, hetibér alkalmazása esetén 16 900 forint, napibér alkalmazása esetén 3380 forint, órabér alkalmazása esetén 423 forint.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidõ teljesítése esetén 2010. január 1-jétõl havibér alkalmazása esetén 89 500 forint, hetibér alkalmazása esetén 20 600 forint, napibér alkalmazása esetén 4120 forint, órabér alkalmazása esetén 515 forint."

 

Nos azt hiszem a számuk magukért beszélnek.

Órabér 423 Ft, középfokú végzettséget, és szakképzettséget igénylő munkáknál pedig 515 Ft.

A továbbiakban az egyszerűség kedvéért arról a vállalkozóról beszélek, aki nem nyugdíjas, semmiféle ellátásban nem részesül, nincs sehol máshol munkaviszonya, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonya, máshol nem biztosított.

 

A fenti órabérek munkavállalókra vonatkoznak. Remélem senkiben nem merül fel az, hogy na jó, de a vállalkozó dolgozhat ennél kevesebbért is. Persze dolgozhat, sőt akár ő fizethetne azért, hogy elvégez némi munkát másoknak...

Vállalkozóként a fenti órabéreknél jóval többet kell kérnie.

 

Miért?

• Ebben az évben úgy fizet járulékot, hogy a fő tevékenysége szerinti béreket kell figyelembe vennie, ami ugye 423, illetve 515 Ft-nál nem lehet kevesebb. De legalább a minimálbér után fizet, akkor is, ha egy forintot sem keresett, és nincs legalább 36 órás munkaviszonya.
• A munkavégzéshez saját eszközeit használja, ezeket meg kellett vennie, ha elhasználódik, pótolnia kell.
• Saját irodájában dolgozik, amit kialakított, lehet, hogy csak emiatt vett íróasztalt, irodai széket.
• Fizeti az energiaköltségeket, egyéb rezsiköltségeket, előfizet gyors internetre.
• Telefonelőfizetéseket tart fenn.
• Honlapja van, ami szintén pénzbe kerül.
• Hirdeti szolgáltatását.
• Fizeti az adókat, pl. IPA, építményadó.

 

Folytathatnám a felsorolást, mert az áfáról nem is szóltam, de az egyszerűség kedvéért ennyi bőven elegendő volt.

 

A járulék mértéke idén 27%, és természetesen magánszemélyként ugyanúgy fizet, mint az, aki munkaviszonyban áll. A szuperbruttó után fizeti az szja-t, és nem illeti meg az alkalmazotti adókedvezmény.

 

Tudom, sokan azt mondják, nem kell sajnálni a vállalkozót, mert mind lop, csal és hazudik.  Ez persze nem igaz, sok vállalkozó van, aki szeret jól aludni, és reggel tükörbe nézni.... Amúgy meg a tárgyalt esetben nem is igen van mit eltitkolnia, hiszen még ott tartunk, hogy a munkaviszonyban foglalkoztatottak minimális órabérét sem kéri el a megbízótól.

 

Számolgattam kicsit, csak annyira, hogy kimutassam, mennyi a minimálórabér úgy, hogy tartalmazza a 27% járulékot, és az 1% iparűzési adót. Tudom, ennek mértéke sok helyen 2%, de most 1%-kal számoltam.

Fentiek alapján a 423 Ft órabér munkabérként történő kifizetéséhez 543 Ft árbevétel kell, az 515 Ft órabéréhez pedig 661 Ft.

 

Ez a két szám még nem mond semmit, csak azt jelzi, hogy a minimális órabér ennél kevesebb nem lehet.

 

Ebben az esetben semmilyen költséget nem vettem figyelembe. Egy tollbetét, egy perc telefonálás sincs benne. Az, hogy kinek mennyi az egyéb költsége, nagyon eltérő lehet. Ha mindenből a legolcsóbbat nézzük, akkor is szép összeget kell hozzáadni. Havi 10 ezer forintot veszek egyéb költségekre, ez igazán szerény összeg.

Havi 21 munkanappal és napi 8 órával számolva, havonta 168 óra a munkaidő. Az egyéb költségeket is lebontom munkaórákra, és hozzáadom az előzőleg már kiszámolt órabérhez. Most 597 és 714 Ft-nál tartok.

Munkavállalóként 20 nap alapszabadság egy évre mindenképpen jár a dolgozónak. Szerintem a vállalkozónak is. Tehát 12 hónap helyett a szükséges árbevételt 11 hónap alatt kell megtermelnie. Korrigálva a számokat, kiderül, hogy már 651 és 779 Ft-os minimális óránként árbevételre van szükség.

Folytathatnám még a számolgatást, de nincs sok értelme. Már eddig is látszik, hogy ha az ember vállalkozó, akkor a mindenkori minimálbérnél jóval többet kell kérnie munkájáért.

Még egy fontos dolog. Ezek a számok akkor igazak, ha napi 8 órában van megbízása. Biztos, hogy minden napra meg tud szerezni egy 8 órás munkát?

 

Közösségi oldalak használata

Mire gondolok? A különböző közösségi oldalakon (Iwiw, Facebook, Twitter) lehetőség van megosztani információt más felhasználókkal. El lehet mondani, ha valami tetszik, és azt is, ha valami nem. Sokan olvassák el a többi ember véleményét, kattintanak az általuk felkínált linkekre.

Ha ismerős ajánl neki egy üzletet, szolgáltatót, mestert, akkor nagyobb bizalommal fogja felkeresni.

Meg lehet kérdezni másokat, tudnak-e mondjuk jó tisztítót, lakatost, fodrászt, vagy éttermet.

Az olvasott híreket meg lehet osztani másokkal, és mi is elolvashatjuk, hogy ismerőseink milyen érdekes vagy fontos dolgokat tartanak figyelmünkre érdemesnek.

Sőt, mondhatom úgy is, ma már minden összefügg mindennel, amit valahol leírunk, megjelentetünk az interneten, azonnal megjelentethetjük ezeken a közösségi oldalakon.

Tehát, ha írok a blogomba, meg tudom oldani, hogy Twitteren ez egy csiripként megjelenjen. A blogomon elhelyezhetek egy helyes kis ikont, ami arra ösztönzi az olvasókat, kövessenek Twitteren, vagy jelöljenek ismerősnek Facebookon, esetleg legyenek rajongóim. Na jó, nem értem kell rajongani, hanem az általam létrehozott oldalért.

Miért is jó ez? Ha szkeptikus akarok lenni, az mondom, majd kiderül idővel, jó-e ez nekünk.

De, ha vállalkozó vagyok, akár egyénileg, akár társasan, meg kell látnom a lehetőséget. Ott van az a sok ember, és csak arra vár, hogy megismerhesse termékemet, szolgáltatásomat. (Emlékszünk ugye, amikor különböző oktatásokon ezt hallottuk.) Komolyra fordítva a szót, igen, ott van a lehetőség előttünk. Jelen kell lenni. Hallani, olvasni kell rólunk. Meg kell, hogy ismerjék vállalkozásunkat. Mivel foglalkozunk, milyen problémára tudunk megoldást nyújtani.

Hatalmas lehetőség vállalkozásunk reklámozására. Többnyire ingyen!! Nem teljesen ingyen, mert energiát, időt rá kell szánni. Tanulni kell, figyelni, reagálni, megírni, bővíteni az ismerősi kört.

Azt írják a szakértők, hogy 2010 az az év lesz, amikor a marketing tevékenységet ki kell terjeszteni a Twitterre, Facebookra is.

Kutatásaim eredménye

Megvallom, már régóta foglalkoztat az internetes vállalkozás gondolata, és sok oldalon átrágtam magam, sokmindent elolvastam a témában. Több helyütt pont azt olvastam, hogy ez a halála az internetes vállalkozásnak. Mármint az, ha valaki felkészül, utánanéz, próbál megoldási módokat keresni, egyáltalán előkészülni erre a munkára.

Azt javasolják többen, szinte egybehangzóan, nem baj, ha nem értesz hozzá, nem baj, ha fogalmad sincs semmiről, kezdd el, vágj bele, majd lesz valami.

Nagyon meglepett ez, hiszen tudom, hogy nem lehet hűbele-balázs módjára belevágni dolgokba. Nem akarom elhinni, hogy ez az igénytelenség a nyerő.

Mini közvéleménykutatásom eredménye sem támasztotta alá ezt a tanácsot.

Tudom, rossz ismerőseim vannak, akik velem együtt, szintén nem fognak 3 hónapon belül milliós havi bevételhez jutni az interneten.

Eddig a való világban mindig fontos volt, hogy értsek is ahhoz, amivel foglalkozok. El is várták tőlem, sőt, néha már-már nevetséges dolgokat akartak teljesíttetni bizonyításként.

Nos, ilyen előélettel számomra meglepő, hogy nem baj, ha fogalmam sincs bizonyos dolgokról, nyugodtan vágjak bele.

Készül az internetes munkába belevágni szándékozók részére összegyűjtött kis csokrom.

Hamarosan közhírré teszem.