Amikor honlapot készítünk, eszünkbe jut, jó lenne ezt egy kicsit egyedivé tenni. Egyedivé akkor, ha sablont használunk, mert mégiscsak kellemetlen lenne, ha a szomszéd vállalkozónak is ugyanolyan a honlapja. (Persze ezt átvitt értelemben mondom, mert lehet, sosem látjuk a szomszéd vállalkozók honlapját, mert egészen mással foglalkoznak.)
Lényeg, szeretnénk kicsit mások lenni, mint amilyen lehetőséget elénk tolnak.
Ekkor fordulhatunk az ingyenes képekhez.
Számtalan honlapon találunk mintát, hátteret, képet, amit letölthetünk.
Aztán megpróbáljuk letölteni.
Gyakran kiderül, annyira mégsem free a dolog.
Sokféle módon gördült akadály a letöltésem elé eddig.
A leggyakoribb az, hogy igen, free a dolog annak, aki már ott rendelkezik valamilyen tagsággal. Ha nem rendelkezek, akkor válthatok egy napos, 3 napos, 1 hetes, hónapos vagy akármilyen tagságot, ami feljogosít arra, hogy a megvásárolt ideig korlátlanul tölthessek le bizonyos anyagokat "ingyen".
Aztán vannak olyan esetek, amikor elkerülök egy oldalra, ahol különböző lehetőségekkel találom szemben magam, az előbb említett variáció mellett olyan gombokat is látok, aminek az értelmét nem tudom. Nem úgy, hogy minek van ott a gomb, hanem úgy értve, nem tudom, mit jelent a gombra írt üzenet. Hol kéne tagnak lennem, milyen esetben van az a bizonyos dolog ingyen számomra.
Ajánlanak még egy esélyt, hogy ingyen megkapjam az áhított valamit, egy download gombot is találok. Ha rákattintok, újabb keresztkérdések jönnek, amik persze arra akarnak sarkallni, hogy valahol fizessek elő valamit, és akkor ingyen megkapom azt a valamit. Ha ez nekem nem jó, akkor rajta, töltsem le.
Ekkor jön a fárasztás harmadik menete, hogy valamennyit várjak még, és majd utána enyém lehet a fájl. Rosszabb esetben ezt a játékot még egyszer-kétszer elvégeztetik velem, jobb esetben 1-2-3 perc után szabad a vásár.
Végre sikerül megszerezni a kiszemelt fájlt.
De még semminek nincs vége, hiszen eddig csak egy előképet, egy mintát láttam, és igazából nem tudom, mit találok a becsomagolt fájlban.
Kicsomagolom, és megnézem. Persze többször is fel van tüntetve, honnan van a fájl, weboldalak címe, majd az általam még nem értelmezhető kreditekről van szó. Pl. ma 1 kredit, majd két honlap címe szerepelt.
Számomra rejtély, mit jelentenek ezek a kredit dolgok. Már máshol is többször olvastam olyat, hogy adjon kreditet. De milyen kreditet? Honnan vegyem elő a kreditet, amit odaadok neki? Egyáltalán mit értenek azon, hogy adjon kreditet?
Ez a két kérdés már hónapok óta foglalkoztat. Mit neveznek kreditnek, és hogyan adják oda?
Sajnos a szótárak ilyenkor nem segítenek. Hiába van a kredit szónak néhány jelentése, nem lehet szó szerint érteni, azt kell tudni, mit jelent az, hogy valamiért kreditet adnak, és miért annyira fontos szerzőknek, hogy a letöltőktől megkapják ezeket. Valamint hogyan jelzik, hogy adták, hol adják és hogyan. Már azt is el tudom képzelni, hogy csak egy bejegyzést várnak kommentben, hogy hú de klassz ez a valami, de ez részemről csak kósza gondolat.
Nos, végre miénk a kiszemelt valami, elolvassuk a felhasználási feltételeket is. Ha szerencsénk van, nem ilyenkor tudjuk meg, hogy ingyenes felhasználást csak személyes oldalak és non-profit szervezetek esetén engedélyeznek, vállalkozásoknál nem.
Aztán eljutunk odáig, hogy megnézzük, mit is szereztünk meg ennyi macera árán.
Jó esetben valami olyat, amire gondoltunk, ami hasznos lesz a honlapunk készítésénél, de az a gyakoribb, hogy kiderül, nem erre számítottunk.
Lehet kezdeni a keresést ismét, vagy lehet megelégedni azzal, ami van, esetleg azt, ami van, egy kicsit átszínezni, megváltoztatni, vagy nekiállhatunk magunk megrajzolni valamilyen mintát, esetleg előkapjuk a fényképezőgépet, és készítünk egy nem annyira művészi, ámde annál eredetibb, saját képet.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: honlapkészítés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: honlapkészítés. Összes bejegyzés megjelenítése
2012. február 14., kedd
2011. december 27., kedd
Validált, vagy nem validált
A honlapokról van szó, arról, hogy kódunk tiszta-e, vagyis, ha a http://validator.w3.org/ oldalon beírjuk honlapunk nevét, akkor az alábbi képen látható szöveget kapjuk-e.
Hát igen. Némelyek ölni tudnának egy ilyen jelentésért!:-)
Mások szerint viszont kit érdekel ez? Ki a fene kíváncsi arra, hogy a kódom "tiszta-e".
Mit jelent ez a tisztaság?
Azt, hogy a html nyelv mindegyik "nyelvjárásának" megvannak a maga-jei, és a leírás arról, mely utasítás hogyan használható, valamint az is, mit mikor kell használni, és mikor tilos.
Ha a kódunk nem teljesen tökéletes, akkor is megjelenik a honlap, és lehet, hogy semmi gond nem lesz vele. Más esetekben a kódrészek ütik egymást, vagyis valami nem jól jelenik meg, de még gyakrabban azt tapasztaljuk, hogy a kód írása közben máris hibaüzenetet kapunk, hogy nem a helyes módon akarunk valamit leírni.
Persze, ha a jó öreg jegyzettömb a munkaeszköz, akkor nem lesz kódolás közben semmiféle segítségünk.
A mikor jó a kód kérdéskört nem kívánom ennél jobban boncolgatni, hiszen az olvasóim döntő többsége nem webprogramozó végzettségű. (Ők meg nélkülem is tudják.)
Konyhanyelven pedig elég róla ennyit tudni.
A lényeg az, hogy előfordul, sikerül úgy összeszedni különböző, nekünk tetsző honlapokról a kódrészeket, hogy a végeredmény nem lesz megfelelő.
A vájtfülű, igényes programozói réteg szerint viszont az a honlap, ami nem állja meg a helyét a validáláskor, az nem érdemel meg egyetlen szót sem.
Egyes vélemények szerint az olvasó, a vásárló a honlapunk kódjának milyensége alapján állapítja meg rólunk, hogy abban a munkában, amit kínálunk a honlapon, milyenek vagyunk. Ha valid a honlap, jó cipész lehetek, ha nem valid, akkor biztos rossz pék vagyok.
Szerintem ez túlzás, de szerintem is törekedni kell arra, hogy az adott nyelvnek legjobban megfelelő kódolást készítsünk.
Sokszor a kódunkat éppen a Social Media különféle megosztási lehetőségei, dobozai, és egyéb csodái rontják el.
Például, amint a fenti, valid honlapra rátettem a Facebook oldalhoz való csatlakozási lehetőséget, máris egy csomó hibával rendelkezett.
Most ismét valid a honlap, mert sikerült a Facebook kódját úgy kigyomlálni, hogy a honlapom ismét megfelel a W3C igényeinek.
Én kihívásnak tekintem ezt a valid honlap dolgot, mert nem elég, hogy én megfelelően kódolok, még a különféle kapott, vagy kötelezően használandó kódok is elronthatják a honlapom kódjának tisztaságát.
Ahogy a nem valid honlap sem jelenti azt, hogy a látogatók fejvesztve menekülnek onnan, a valid honlap sem jelenti azt, hogy tömegek jönnek nézelődni. A legtöbb internetezőnek fogalma sincs róla, mit jelentenek a kis címkék némely oldal alján, és miért büszke a tulajdonos, ha validált honlapja van.
Ja, még egy megjegyzés ide: időnként ellenőrizzük, hogy valóban jogosan viseli honlapunk a validált honlap büszke címet, mert mostanában én is több olyan, magát validnak nevező oldallal találkoztam, ahol a linkre kattintva megtudtam, 10-20 vagy akár 80-100 hiba is van az oldalon. Készséggel elhiszem, hogy valamikor "Passed" jelzővel illették, de az idők során ez megváltozott.
 |
| Honlap kódjának ellenőrzése |
Hát igen. Némelyek ölni tudnának egy ilyen jelentésért!:-)
Mások szerint viszont kit érdekel ez? Ki a fene kíváncsi arra, hogy a kódom "tiszta-e".
Mit jelent ez a tisztaság?
Azt, hogy a html nyelv mindegyik "nyelvjárásának" megvannak a maga
Ha a kódunk nem teljesen tökéletes, akkor is megjelenik a honlap, és lehet, hogy semmi gond nem lesz vele. Más esetekben a kódrészek ütik egymást, vagyis valami nem jól jelenik meg, de még gyakrabban azt tapasztaljuk, hogy a kód írása közben máris hibaüzenetet kapunk, hogy nem a helyes módon akarunk valamit leírni.
Persze, ha a jó öreg jegyzettömb a munkaeszköz, akkor nem lesz kódolás közben semmiféle segítségünk.
A mikor jó a kód kérdéskört nem kívánom ennél jobban boncolgatni, hiszen az olvasóim döntő többsége nem webprogramozó végzettségű. (Ők meg nélkülem is tudják.)
Konyhanyelven pedig elég róla ennyit tudni.
A lényeg az, hogy előfordul, sikerül úgy összeszedni különböző, nekünk tetsző honlapokról a kódrészeket, hogy a végeredmény nem lesz megfelelő.
A vájtfülű, igényes programozói réteg szerint viszont az a honlap, ami nem állja meg a helyét a validáláskor, az nem érdemel meg egyetlen szót sem.
Egyes vélemények szerint az olvasó, a vásárló a honlapunk kódjának milyensége alapján állapítja meg rólunk, hogy abban a munkában, amit kínálunk a honlapon, milyenek vagyunk. Ha valid a honlap, jó cipész lehetek, ha nem valid, akkor biztos rossz pék vagyok.
Szerintem ez túlzás, de szerintem is törekedni kell arra, hogy az adott nyelvnek legjobban megfelelő kódolást készítsünk.
Sokszor a kódunkat éppen a Social Media különféle megosztási lehetőségei, dobozai, és egyéb csodái rontják el.
Például, amint a fenti, valid honlapra rátettem a Facebook oldalhoz való csatlakozási lehetőséget, máris egy csomó hibával rendelkezett.
Most ismét valid a honlap, mert sikerült a Facebook kódját úgy kigyomlálni, hogy a honlapom ismét megfelel a W3C igényeinek.
Én kihívásnak tekintem ezt a valid honlap dolgot, mert nem elég, hogy én megfelelően kódolok, még a különféle kapott, vagy kötelezően használandó kódok is elronthatják a honlapom kódjának tisztaságát.
Ahogy a nem valid honlap sem jelenti azt, hogy a látogatók fejvesztve menekülnek onnan, a valid honlap sem jelenti azt, hogy tömegek jönnek nézelődni. A legtöbb internetezőnek fogalma sincs róla, mit jelentenek a kis címkék némely oldal alján, és miért büszke a tulajdonos, ha validált honlapja van.
Ja, még egy megjegyzés ide: időnként ellenőrizzük, hogy valóban jogosan viseli honlapunk a validált honlap büszke címet, mert mostanában én is több olyan, magát validnak nevező oldallal találkoztam, ahol a linkre kattintva megtudtam, 10-20 vagy akár 80-100 hiba is van az oldalon. Készséggel elhiszem, hogy valamikor "Passed" jelzővel illették, de az idők során ez megváltozott.
2011. december 23., péntek
A Like gombról ismét
Előrebocsátom, hogy a Facebookon állandó a fejlődés, a változás.
Ezért van az, hogy amit ma olvasunk, sajnos néhány hónap múlva már nem biztos, hogy igaz, illetve nem biztos, hogy egy műveletet ugyanúgy kell végrehajtani.
Node sebaj, mert így legalább állandó téma tud lenni a Facebook és annak a működése, no meg a különböző funkciók bepasszírozása honlapjainkba.
A Like gombot hogyan tegyük fel honlapunk oldalsávjába, szól a kérdés.
Tegyük fel, hogy rendes html oldalról beszélünk, ahol stíluslapot is használunk.
Tehát ez a leírás nem a blog-ra vonatkozik.
Ha a Bloggeres blogban kell elhelyezni Like gombot, akkor a Like gomb a Bloggerben bejegyzést ajánlom elolvasásra.
Először is elzarándokolunk a Facebookra, és saját profilunkban vagyunk. (Nem oldalként vagyunk bejelentkezve)
A like gomb kódjának megtalálása, ha emberként vagyunk bejelentkezve macerás, tehát egyszerűbb, ha ezt a linket követjük: https://developers.facebook.com/docs/reference/plugins/like/
Itt már angolul cseveg velünk a Facebook.
Mutatja is, mit vár el tőlünk.
A Step 1 arról szól, hogy mondjuk meg, melyik honlapról van szó, és hogyan akarjuk formázni a Like gombot és környékét.
URL to Like alá be kell gépelni annak a honlapnak a címét, amire a Like gombot tenni akarjuk. Nem szabad elfelejteni a http:// részt sem, és ha csak www-vel érhető el az oldal, akkor azt sem.
A példában nálam is ki van töltve ez a sor.
Utána jön az XFBML Only rész, na, ezt a pipát vegyük ki innen!
Következik a Layout Style. Itt lehet 3 kinézet között választani. Amelyik tetszik, annak a nevét lássuk a panelen!
Width - vagyis a Like gombos részünk szélessége.
Ha oldalsávban akarjuk elhelyezni, biztos széles az alapból felajánlott 450 pixeles szélesség.
Meg kell nézni, milyen széles az oldalsávunk, és itt, a Facebookon kell elkezdeni játszani a szélesség beállításával. Ez azért jó, mert mindig látjuk az eredményt, ha beállítunk egy szélességet, és valahol a lapon kattintunk utána. Persze normális szélességek választása esetén.
Ha szeretnénk látni a lájkolók képét is, akkor hagyjuk bent a pipát a Show Faces szöveg alatt.
Like vagy recommend feliratú gomb között lehet választani jelenleg.
A Color Scheme segítségével fehér vagy fekete hátterünk lehet. (A Like gombos résznél.)
Ez azért jó, mert így a honlapunkhoz jobban illeszkedőt választhatjuk, persze direkt az elütő színűt is választhatjuk.
A Fontnál néhány betűtípust találunk, ezek közül választhatunk, és akkor a honlapunk szövege és a Like gombhoz tartozó szöveg ugyanolyan betűtípusú lehet.
Amikor minden beállítás készen van, az eredmény tetszik, akkor megnyomjuk a Get Code feliratú gombot.
Na, ekkor jön a feketeleves.
Merthogy sokféle kód van. Melyiket válasszam?
Az első a HTML5. Ha ilyen kódban van a honlapunk (nem hiszem, hogy ebben van), akkor ez a jó kód, ezt kell kimásolni.
Ha tudjuk, hogy xhtml valamelyik variációja, akkor az első nem jó nekünk.
A második biztos, hogy nem jó, ha honlapra akarjuk tenni, tehát az IFRAME verzió a mi kódunk.
Az IFRAME-s kódot másoljuk ki egy az egyben innen, és a honlapunk html kódjába kell illesztenünk.
Méghozzá oda, ahol szeretnénk, hogy megjelenjen. Ez egy okos mondat, igaz is, de!
Ugye stíluslapunk is van, és a különböző helyek valamilyen elnevezéssel bírnak.
Ha ez nem igaz, mert egyszerű, mezei html kódolásunk van, azt sem tudjuk, mi az a CSS, akkor valóban ott lesz a Like gomb, ahova beillesztjük.
Más esetben, tehát, ha stíluslapokkal is dolgoztunk, akkor megkeressük az oldalsáv kódolását, és oda illesztjük be a kódot.
Elmentjük a változtatást, és frissítjük az oldalt.
A fentieket most is kipróbáltam, működik.
Ha a Like gombot működve szeretnénk látni, akkor azt egy igazi, éles honlapon helyezzük el.
Ha félünk, elrontunk valamit, akkor az egyik oldalunkat mentsük el más néven, én úgy csináltam, hogy a fájlnév mögé egy számot biggyesztettem, és ebbe illesszük be a Like gomb kódját, mentsük el, töltsük fel a tárhelyre.
Nyissuk meg azt az oldalt, amit más néven elmentettünk, ekkor látjuk, nincs Like gomb rajta, majd a címsorba írjuk be a mentés máskéntnél adott számot a fájl neve mögé, de a .html elé, és nyomjunk entert.
Akkor látnunk kell a próbaoldalon a Like gombot.
Ha jó helyen van, nincs más dolgunk, mint a honlapunk minden oldalára beilleszteni, ugyanerre a helyre.
Ha nincs jó helyen, nézzük meg, hol kellene lennie, hol nézne ki jobban, és tegyük át oda, majd ismét ellenőrizzük.
Ezért van az, hogy amit ma olvasunk, sajnos néhány hónap múlva már nem biztos, hogy igaz, illetve nem biztos, hogy egy műveletet ugyanúgy kell végrehajtani.
Node sebaj, mert így legalább állandó téma tud lenni a Facebook és annak a működése, no meg a különböző funkciók bepasszírozása honlapjainkba.
A Like gombot hogyan tegyük fel honlapunk oldalsávjába, szól a kérdés.
Tegyük fel, hogy rendes html oldalról beszélünk, ahol stíluslapot is használunk.
Tehát ez a leírás nem a blog-ra vonatkozik.
Ha a Bloggeres blogban kell elhelyezni Like gombot, akkor a Like gomb a Bloggerben bejegyzést ajánlom elolvasásra.
Először is elzarándokolunk a Facebookra, és saját profilunkban vagyunk. (Nem oldalként vagyunk bejelentkezve)
A like gomb kódjának megtalálása, ha emberként vagyunk bejelentkezve macerás, tehát egyszerűbb, ha ezt a linket követjük: https://developers.facebook.com/docs/reference/plugins/like/
Itt már angolul cseveg velünk a Facebook.
Mutatja is, mit vár el tőlünk.
 |
| Like gombot generáltatunk |
A Step 1 arról szól, hogy mondjuk meg, melyik honlapról van szó, és hogyan akarjuk formázni a Like gombot és környékét.
URL to Like alá be kell gépelni annak a honlapnak a címét, amire a Like gombot tenni akarjuk. Nem szabad elfelejteni a http:// részt sem, és ha csak www-vel érhető el az oldal, akkor azt sem.
A példában nálam is ki van töltve ez a sor.
Utána jön az XFBML Only rész, na, ezt a pipát vegyük ki innen!
Következik a Layout Style. Itt lehet 3 kinézet között választani. Amelyik tetszik, annak a nevét lássuk a panelen!
Width - vagyis a Like gombos részünk szélessége.
Ha oldalsávban akarjuk elhelyezni, biztos széles az alapból felajánlott 450 pixeles szélesség.
Meg kell nézni, milyen széles az oldalsávunk, és itt, a Facebookon kell elkezdeni játszani a szélesség beállításával. Ez azért jó, mert mindig látjuk az eredményt, ha beállítunk egy szélességet, és valahol a lapon kattintunk utána. Persze normális szélességek választása esetén.
Ha szeretnénk látni a lájkolók képét is, akkor hagyjuk bent a pipát a Show Faces szöveg alatt.
Like vagy recommend feliratú gomb között lehet választani jelenleg.
A Color Scheme segítségével fehér vagy fekete hátterünk lehet. (A Like gombos résznél.)
Ez azért jó, mert így a honlapunkhoz jobban illeszkedőt választhatjuk, persze direkt az elütő színűt is választhatjuk.
A Fontnál néhány betűtípust találunk, ezek közül választhatunk, és akkor a honlapunk szövege és a Like gombhoz tartozó szöveg ugyanolyan betűtípusú lehet.
Amikor minden beállítás készen van, az eredmény tetszik, akkor megnyomjuk a Get Code feliratú gombot.
Na, ekkor jön a feketeleves.
Merthogy sokféle kód van. Melyiket válasszam?
Az első a HTML5. Ha ilyen kódban van a honlapunk (nem hiszem, hogy ebben van), akkor ez a jó kód, ezt kell kimásolni.
Ha tudjuk, hogy xhtml valamelyik variációja, akkor az első nem jó nekünk.
A második biztos, hogy nem jó, ha honlapra akarjuk tenni, tehát az IFRAME verzió a mi kódunk.
Az IFRAME-s kódot másoljuk ki egy az egyben innen, és a honlapunk html kódjába kell illesztenünk.
Méghozzá oda, ahol szeretnénk, hogy megjelenjen. Ez egy okos mondat, igaz is, de!
Ugye stíluslapunk is van, és a különböző helyek valamilyen elnevezéssel bírnak.
Ha ez nem igaz, mert egyszerű, mezei html kódolásunk van, azt sem tudjuk, mi az a CSS, akkor valóban ott lesz a Like gomb, ahova beillesztjük.
Más esetben, tehát, ha stíluslapokkal is dolgoztunk, akkor megkeressük az oldalsáv kódolását, és oda illesztjük be a kódot.
Elmentjük a változtatást, és frissítjük az oldalt.
A fentieket most is kipróbáltam, működik.
Mi lehet a hiba, ha nem látunk semmit, vagy nem azt, amit várunk?
- HTML5 kódolást illesztettünk be a honlapunkba, ami HTML4 vagy XHTML kódolású
- XFBML-t illesztettünk be a HTML oldalba
- Próbafájlunk a saját gépünkön van, és így nézzük meg böngészőben.
Ha a Like gombot működve szeretnénk látni, akkor azt egy igazi, éles honlapon helyezzük el.
Ha félünk, elrontunk valamit, akkor az egyik oldalunkat mentsük el más néven, én úgy csináltam, hogy a fájlnév mögé egy számot biggyesztettem, és ebbe illesszük be a Like gomb kódját, mentsük el, töltsük fel a tárhelyre.
Nyissuk meg azt az oldalt, amit más néven elmentettünk, ekkor látjuk, nincs Like gomb rajta, majd a címsorba írjuk be a mentés máskéntnél adott számot a fájl neve mögé, de a .html elé, és nyomjunk entert.
Akkor látnunk kell a próbaoldalon a Like gombot.
Ha jó helyen van, nincs más dolgunk, mint a honlapunk minden oldalára beilleszteni, ugyanerre a helyre.
Ha nincs jó helyen, nézzük meg, hol kellene lennie, hol nézne ki jobban, és tegyük át oda, majd ismét ellenőrizzük.
Tehát összefoglalva, ha Like gombot akarok a honlapomra:
- Facebookon kell a kódot generáltatnom, a fenti linkre kattintva könnyen elérhető helyen.
- A generált kódok közül ajánlott az IFRAME választása.
- Ezt a kódot kell a forrás megfelelő helyére illeszteni.
- Online kell kipróbálni a kód működését.
2011. december 10., szombat
Látogatók, visszafordulás
Azt mondják, ha a honlap látogatóinak harmadánál nagyobb része visszafordul, ássuk el magunkat. Rohanjunk, és javítsuk az oldalt, mert az oldalunk egy nagy ....
Blogok esetén megengedik, hogy több visszaforduló legyen, azzal a magyarázattal, hogy a blogot az olvasók egy része rendszeresen megnézi, és ha van új bejegyzés, azt elolvassa, de nem fog böngészni a régi bejegyzések között. Megnyugtató:-), mármint az, hogy a blogtulajdonosnak nem kell harakirit elkövetnie, ha 50%-os a visszafordulási aránya.
Mi is az a visszafordulási arány?
Azt jelzi, hogy a látogatók közül milyen arányban voltak azok, akik csak egy oldalt néztek meg, és nem léptek tovább.
Akinek a honlapja úgynevezett kutyanyelvoldal, vagyis egy állati hosszú oldalból áll, nem is látnak mást, csak visszafordulást, hiszen nincs mit nézni ezen az egy oldalon kívül.
Tehát küzdünk a visszafordulások ellen.
Mivel? Érdekes tartalommal, hasznos információval, képekkel, mindenféle nyalánksággal, csalival, és horoggal.
Remélem érezni a szarkazmust.
Ma is megnéztem a látogatóimat, és egyből a hely szerinti válogatást kértem.
Ekkor tűnt fel, milyen sokan nézik a blogot külföldről is. Nem erről a blogról van szó, mielőtt valaki kideríti, nem is igaz, amit írok.
Tehát a szóban forgó blogok érdekes dolgokról írnak, képek is vannak, amik a keresőben rendszeresen jó helyen jelennek meg. A téma egy része "nemzetközi" kulcsszóval rendelkezik. Ezen azt értem, hogy olyan kulcsszavaik is vannak, amik több nyelven is ugyanazt jelentik, és az írásuk is hasonló. Emiatt van sok külföldi látogató, nem hiszem, hogy csak magyarul tudók.
Itt értem el a lényeghez.
Milyen területről, és milyen nyelven tudók jutnak el egy-egy oldalra. Ha a kép miatt jön, megnézi, végigfutja a cikket, és rájön, nem teljesen erre gondolt, nem érti, és távozik.
Ha országonként nézem a visszafordulást, máris bizonyítást nyer hogy ez bizony így van. A magyarországi látogatók sokkal kisebb százaléka fordul vissza, mint az oldalátlag. Vannak olyan országok, ezek általában elég távoliak, ahonnan 100%. Természetesen olyan is van, hogy az átlagnál kevesebben fordulnak vissza külföldről, mert éppen olyan ember talált a blogra, aki pont azt a tartalmat kereste, esetleg a képek tetszenek és sok oldalt megnéz miatta.
A látogatók gépén levő nyelvi beállításról is van információnk. Ebből kiderül, sokféle nyelv előfordul a beállítások között. Igaz, le lehet fordíttatni egy oldalt, de tudjuk, ez a fordítás sokszor inkább ferdítés.
Azt is tudni kell, nem minden netező tud arról, hogy az oldalakat le lehet fordíttatni, vagy csak nem tudja, hogyan használja ezt a lehetőséget.
Igen, javítani kell az oldalunkat folyamatosan, hogy kevesebb visszaforduló látogatónk legyen, de nem kell kétségbeesetten küzdeni, ha a guruk által jónak mondott aránynál rosszabb eredményünk van.
Más helyen olvasgatva úgyis azt tudjuk meg, amit magunk is tudunk; nem az a lényeg, hogy hosszasan nézegessék az oldalainkat, hanem, hogy konverziókat hajtsanak végre. Magyarul az a lényeg, van-e vevő, megrendelő. A pénz beszél, a statisztika mutat.:-)
Blogok esetén megengedik, hogy több visszaforduló legyen, azzal a magyarázattal, hogy a blogot az olvasók egy része rendszeresen megnézi, és ha van új bejegyzés, azt elolvassa, de nem fog böngészni a régi bejegyzések között. Megnyugtató:-), mármint az, hogy a blogtulajdonosnak nem kell harakirit elkövetnie, ha 50%-os a visszafordulási aránya.
Mi is az a visszafordulási arány?
Azt jelzi, hogy a látogatók közül milyen arányban voltak azok, akik csak egy oldalt néztek meg, és nem léptek tovább.
Akinek a honlapja úgynevezett kutyanyelvoldal, vagyis egy állati hosszú oldalból áll, nem is látnak mást, csak visszafordulást, hiszen nincs mit nézni ezen az egy oldalon kívül.
Tehát küzdünk a visszafordulások ellen.
Mivel? Érdekes tartalommal, hasznos információval, képekkel, mindenféle nyalánksággal, csalival, és horoggal.
Remélem érezni a szarkazmust.
Ma is megnéztem a látogatóimat, és egyből a hely szerinti válogatást kértem.
Ekkor tűnt fel, milyen sokan nézik a blogot külföldről is. Nem erről a blogról van szó, mielőtt valaki kideríti, nem is igaz, amit írok.
Tehát a szóban forgó blogok érdekes dolgokról írnak, képek is vannak, amik a keresőben rendszeresen jó helyen jelennek meg. A téma egy része "nemzetközi" kulcsszóval rendelkezik. Ezen azt értem, hogy olyan kulcsszavaik is vannak, amik több nyelven is ugyanazt jelentik, és az írásuk is hasonló. Emiatt van sok külföldi látogató, nem hiszem, hogy csak magyarul tudók.
Itt értem el a lényeghez.
Milyen területről, és milyen nyelven tudók jutnak el egy-egy oldalra. Ha a kép miatt jön, megnézi, végigfutja a cikket, és rájön, nem teljesen erre gondolt, nem érti, és távozik.
Ha országonként nézem a visszafordulást, máris bizonyítást nyer hogy ez bizony így van. A magyarországi látogatók sokkal kisebb százaléka fordul vissza, mint az oldalátlag. Vannak olyan országok, ezek általában elég távoliak, ahonnan 100%. Természetesen olyan is van, hogy az átlagnál kevesebben fordulnak vissza külföldről, mert éppen olyan ember talált a blogra, aki pont azt a tartalmat kereste, esetleg a képek tetszenek és sok oldalt megnéz miatta.
A látogatók gépén levő nyelvi beállításról is van információnk. Ebből kiderül, sokféle nyelv előfordul a beállítások között. Igaz, le lehet fordíttatni egy oldalt, de tudjuk, ez a fordítás sokszor inkább ferdítés.
Azt is tudni kell, nem minden netező tud arról, hogy az oldalakat le lehet fordíttatni, vagy csak nem tudja, hogyan használja ezt a lehetőséget.
Igen, javítani kell az oldalunkat folyamatosan, hogy kevesebb visszaforduló látogatónk legyen, de nem kell kétségbeesetten küzdeni, ha a guruk által jónak mondott aránynál rosszabb eredményünk van.
Más helyen olvasgatva úgyis azt tudjuk meg, amit magunk is tudunk; nem az a lényeg, hogy hosszasan nézegessék az oldalainkat, hanem, hogy konverziókat hajtsanak végre. Magyarul az a lényeg, van-e vevő, megrendelő. A pénz beszél, a statisztika mutat.:-)
2011. július 4., hétfő
Az ingyenes honlapkészítő helyekről
A saját véleményemet mondom itt el. Én is egy vagyok a sok közül, aki vállalkozik, és honlapja van.
Előrebocsátom, hogy igazat adok azoknak, akik azt mondják, ha már vállalkozunk, a honlapunk ne egy ingyenes tárhelyen legyen. Ingyenes tárhelynek tekintem a különböző helyeket, ahol mindenféle html és egyéb ismeret nélkül lehet összebarkácsolni egy honlapot, és nem kell érte fizetni, vagy éves szinten 1.000 Ft alatt van a fizetendő összeg.
A html ismeret hiánya a legkevesebb, amit fel lehet róni bárkinek is. Nem ez a gond.
Kezdem látogatói szemmel.
Azok az oldalak, amik egy aldomainen jönnek létre, egy dologban nagyon hasonlítanak. Ez pedig az, hogy alaposan tele vannak szórva reklámokkal. Túlzottan is.
Egyszerűen élvezhetetlen a tartalom, már amennyiben tartalomnak lehet nevezni a mindenféle koncepció nélkül összevagdosott szöveget, a könyvek szkenneléséből alkotott képeket.
A keresőben aránylag előkelő helyen tudnak megjelenni ezek az oldalak, de a tartalom gyakran kritikán aluli. Még azt a szövegrészt se mindig találja meg az ember, ami alapján a kereső a találati listán hozta.
Gyakran a tartalom egy olyan széles oszlopban jelenik meg, ami egy vershez lenne elegendő. Jobbra-balra hirdetések. Az oldal alján is.
Természetesen az oldal gazdája is hirdet, hogy milyen gyorsan, flottul készíthetünk honlapot.
Teljesen látogatóul nem tudom nézni ezeket az oldalakat, mert ahhoz már túl sok jó és rossz példát láttam, és mondhatni az átlagnál jóval képzettebb vagyok a témában.
Vállalkozói szemmel
Keresek egy szolgáltatást, és rátalálok egy remek honlapra, amit valamelyik ingyenes, vagy nagyon olcsó honlapkészítő helyen állítottak elő. Először is elrettenek. Én még nem láttam ebben a kategóriában jól kinéző oldalt. Persze, lehet, tömegével vannak ilyenek is, nekem sajnos még ezek nem kerültek a szemem elé.
Ha keresőből jövök, akkor a domain névre a címsorban csak később pillantok rá. Nos, ekkor már világossá szokott válni, miért is olyan, amilyen.
Ahogy látogatóként is, azonnal a kevés tartalom, és ehhez képest eszméletlen mennyiségű reklám az, ami feltűnik. A készítő nem igazán tudta, mit akar, vagy ha igen, akkor a megvalósítással voltak gondjai.
És mint vállalkozó, ilyenkor a következő jut eszembe. Itt van ez a baromi ronda oldal, csúf betűkkel, mindenféle reklámokkal, ki tudja mikori adatokkal.
A vállalkozó vajon mikor nézett a honlapjára legutóbb? Vajon igaz-e, ami itt van. Értem ezalatt, hogy a cím, telefonszám, árak még aktuálisak-e.
Tovább gondolva pedig az jut eszembe, miért pont itt van ez az oldal?
Azért mert "ingyér" van? Elhiszem, hogy kevés a pénz, meg minden, de itt tulajdonképpen másokat reklámoz. A saját tartalma csak azt a célt szolgálja, hogy az üzemeltető jó helyezést tudjon elérni a keresőben, és így több pénzt tudjon kérni a hirdetőktől. Nem kell foglalkozni azzal, hogy legyen tartalom, azt az ingyenes honlapot akarók elkészítik. Többféle témában, jó sok oldalt, és még örülnek is neki.
Nem tudom ki emlékszik még az Extra ügyre. Amikor is egy szép napon a szolgáltató, ahol addig ingyenes honlapokat lehetett üzemeltetni, bejelentette, már pedig fizetőssé válunk. Egy bizonyos idő után pedig azokat a honlapokat törölte, melyeknek gazdája nem költöztette el, illetve nem fizetett elő a szolgáltatásra.
Általában nem veti fel a pénz az apró vállalkozások gazdáit, de akkor is azt mondom, szánjunk pénzt arra az egy darab domain-névre, és mondjuk a legolcsóbb fizetős tárhelyre. Cserébe nem kell mások reklámját kerülgetni az oldalunkon, és nem vagyunk kiszolgáltatva annak a pontnak, hogy a szolgáltatást bármikor megszüntethetik, vagy fizetőssé tehetik.
Előrebocsátom, hogy igazat adok azoknak, akik azt mondják, ha már vállalkozunk, a honlapunk ne egy ingyenes tárhelyen legyen. Ingyenes tárhelynek tekintem a különböző helyeket, ahol mindenféle html és egyéb ismeret nélkül lehet összebarkácsolni egy honlapot, és nem kell érte fizetni, vagy éves szinten 1.000 Ft alatt van a fizetendő összeg.
A html ismeret hiánya a legkevesebb, amit fel lehet róni bárkinek is. Nem ez a gond.
Kezdem látogatói szemmel.
Azok az oldalak, amik egy aldomainen jönnek létre, egy dologban nagyon hasonlítanak. Ez pedig az, hogy alaposan tele vannak szórva reklámokkal. Túlzottan is.
Egyszerűen élvezhetetlen a tartalom, már amennyiben tartalomnak lehet nevezni a mindenféle koncepció nélkül összevagdosott szöveget, a könyvek szkenneléséből alkotott képeket.
A keresőben aránylag előkelő helyen tudnak megjelenni ezek az oldalak, de a tartalom gyakran kritikán aluli. Még azt a szövegrészt se mindig találja meg az ember, ami alapján a kereső a találati listán hozta.
Gyakran a tartalom egy olyan széles oszlopban jelenik meg, ami egy vershez lenne elegendő. Jobbra-balra hirdetések. Az oldal alján is.
Természetesen az oldal gazdája is hirdet, hogy milyen gyorsan, flottul készíthetünk honlapot.
Teljesen látogatóul nem tudom nézni ezeket az oldalakat, mert ahhoz már túl sok jó és rossz példát láttam, és mondhatni az átlagnál jóval képzettebb vagyok a témában.
Vállalkozói szemmel
Keresek egy szolgáltatást, és rátalálok egy remek honlapra, amit valamelyik ingyenes, vagy nagyon olcsó honlapkészítő helyen állítottak elő. Először is elrettenek. Én még nem láttam ebben a kategóriában jól kinéző oldalt. Persze, lehet, tömegével vannak ilyenek is, nekem sajnos még ezek nem kerültek a szemem elé.
Ha keresőből jövök, akkor a domain névre a címsorban csak később pillantok rá. Nos, ekkor már világossá szokott válni, miért is olyan, amilyen.
Ahogy látogatóként is, azonnal a kevés tartalom, és ehhez képest eszméletlen mennyiségű reklám az, ami feltűnik. A készítő nem igazán tudta, mit akar, vagy ha igen, akkor a megvalósítással voltak gondjai.
És mint vállalkozó, ilyenkor a következő jut eszembe. Itt van ez a baromi ronda oldal, csúf betűkkel, mindenféle reklámokkal, ki tudja mikori adatokkal.
A vállalkozó vajon mikor nézett a honlapjára legutóbb? Vajon igaz-e, ami itt van. Értem ezalatt, hogy a cím, telefonszám, árak még aktuálisak-e.
Tovább gondolva pedig az jut eszembe, miért pont itt van ez az oldal?
Azért mert "ingyér" van? Elhiszem, hogy kevés a pénz, meg minden, de itt tulajdonképpen másokat reklámoz. A saját tartalma csak azt a célt szolgálja, hogy az üzemeltető jó helyezést tudjon elérni a keresőben, és így több pénzt tudjon kérni a hirdetőktől. Nem kell foglalkozni azzal, hogy legyen tartalom, azt az ingyenes honlapot akarók elkészítik. Többféle témában, jó sok oldalt, és még örülnek is neki.
Nem tudom ki emlékszik még az Extra ügyre. Amikor is egy szép napon a szolgáltató, ahol addig ingyenes honlapokat lehetett üzemeltetni, bejelentette, már pedig fizetőssé válunk. Egy bizonyos idő után pedig azokat a honlapokat törölte, melyeknek gazdája nem költöztette el, illetve nem fizetett elő a szolgáltatásra.
Általában nem veti fel a pénz az apró vállalkozások gazdáit, de akkor is azt mondom, szánjunk pénzt arra az egy darab domain-névre, és mondjuk a legolcsóbb fizetős tárhelyre. Cserébe nem kell mások reklámját kerülgetni az oldalunkon, és nem vagyunk kiszolgáltatva annak a pontnak, hogy a szolgáltatást bármikor megszüntethetik, vagy fizetőssé tehetik.
2010. december 6., hétfő
Gondolatok a honlapkészítésről
Az ember olvassa a sok honlapkészítő cég anyagát, és egyet biztosan megtud. Nagyok a különbségek. Mindenben. Szolgáltatás, árak, de a nézetek között is. Milyen a jó honlap?
Az egyik helyen ajánlják a sablont, mert az jó és gyors, nem kell vele vacakolni, előre látja az ügyfél, mit fog kapni a végén, stb.
A másik vélemény szerint minden sablonból készült honlap egyforma, és azoknak bizony semmi esélyük, mert milyen gáz, ha van már olyan honlap kinézetre, mint az enyém.
Ezzel kapcsolatban villant be nekem egy gondolat. Jó-jó, el kell adni a honlapkészítési szolgáltatást jó pénzért, amiben azt ígérjük, tyű de egyedüli leszel komám, de. Mennyi az esélye annak, hogy én két ugyanabból a sablonból való honlapot fogok egymás után böngészni, ugyanabban a témában?
Azért a sablonból dolgozó/dolgoztató se annyira hülye, hogy direkt olyat kérjen, amilyen a versenytársé. (Tekintsünk el attól, akinek direkt a megtévesztés a célja, és igen, igyekszik lemásolni egy oldalt.)
Jelzem, mi van, ha az nem is sablonból van. Úgy érzem kevés esélye van annak, hogy ugyanazt válassza valaki a felkínált lehetőségekből, mint a versenytársáé.
Annak meg szerintem semmi esélye nincs, hogy mondjuk hónapokkal, hetekkel később felismerjek egy sablont egy másik honlapon. Leellenőrizni meg tuti nem fogom, mert ki emlékszik minden oldalra, amit megnyit?
Véleményem szerint azért nem ördögtől való a sablonból készülő honlap. Lehetőséget teremt arra, hogy akár a honlap tulajdonosa, akár webfejlesztő megtakarítson egy hosszadalmas munkát, azt, amíg kitalálják, milyen elrendezés, milyen színek legyenek. A sablonok között lehet válogatni, majd pedig alaposan átalakítani tetszésünk szerint. Képek, betűk mérete, színe, háttérszín. Ha ezeket átalakítjuk, már szinte rá se lehet ismerni az eredetire.
Aki meg teljesen egyedit akar, majd megtervezi/megtervezteti magának.
A sablonok lehetőséget adnak arra, hogy kisebb költséggel tudjunk egy-egy honlapot elkészíteni.
Az egyik helyen ajánlják a sablont, mert az jó és gyors, nem kell vele vacakolni, előre látja az ügyfél, mit fog kapni a végén, stb.
A másik vélemény szerint minden sablonból készült honlap egyforma, és azoknak bizony semmi esélyük, mert milyen gáz, ha van már olyan honlap kinézetre, mint az enyém.
Ezzel kapcsolatban villant be nekem egy gondolat. Jó-jó, el kell adni a honlapkészítési szolgáltatást jó pénzért, amiben azt ígérjük, tyű de egyedüli leszel komám, de. Mennyi az esélye annak, hogy én két ugyanabból a sablonból való honlapot fogok egymás után böngészni, ugyanabban a témában?
Azért a sablonból dolgozó/dolgoztató se annyira hülye, hogy direkt olyat kérjen, amilyen a versenytársé. (Tekintsünk el attól, akinek direkt a megtévesztés a célja, és igen, igyekszik lemásolni egy oldalt.)
Jelzem, mi van, ha az nem is sablonból van. Úgy érzem kevés esélye van annak, hogy ugyanazt válassza valaki a felkínált lehetőségekből, mint a versenytársáé.
Annak meg szerintem semmi esélye nincs, hogy mondjuk hónapokkal, hetekkel később felismerjek egy sablont egy másik honlapon. Leellenőrizni meg tuti nem fogom, mert ki emlékszik minden oldalra, amit megnyit?
Véleményem szerint azért nem ördögtől való a sablonból készülő honlap. Lehetőséget teremt arra, hogy akár a honlap tulajdonosa, akár webfejlesztő megtakarítson egy hosszadalmas munkát, azt, amíg kitalálják, milyen elrendezés, milyen színek legyenek. A sablonok között lehet válogatni, majd pedig alaposan átalakítani tetszésünk szerint. Képek, betűk mérete, színe, háttérszín. Ha ezeket átalakítjuk, már szinte rá se lehet ismerni az eredetire.
Aki meg teljesen egyedit akar, majd megtervezi/megtervezteti magának.
A sablonok lehetőséget adnak arra, hogy kisebb költséggel tudjunk egy-egy honlapot elkészíteni.
2010. augusztus 2., hétfő
Honlapkészítési gondok
Van már domain név, tárhely is, már csak el kell készíteni a honlapot. Van akinek ez nagyon egyszerű feladat. Pl. azért, mert kisujjában van a honlapkészítés hogyanja, vagy azért, mert kiadja a feladatot valakinek.
A gondok akkor kezdődnek, ha úgy érezzük, meg tudjuk oldani a feladatot. Vagy azért, mert rendelkezünk bizonyos ismeretekkel, vagy azért, mert szeretnénk kézben tartani a dolgainkat, és ezért inkább megtanuljuk. Akár azért, mert egyelőre erre van időnk, de pénzünk nincs megfizetni mások munkáját.
Hogyan készüljön a honlap?
Az ember lusta, és nem annyira kecsegtető a legegyszerűbb módszer, ami úgy kezdődik, nyisd meg a jegyzettömböt. Azt tudja, hogy a Word lesz az utolsó, aminek segítségével honlapot készít, de mi van a kettő között.
Tényleg rengeteg lehetőségünk van, sokszor talán túl soknak is tűnik, mert nehéz választani. Amikor egy módja volt egy html oldal elkészítésének, nem kellett ezen elmélkedni. Ma viszont programok tömege segíthet ebben. Vannak html szerkesztők, ahol a html nyelv ismeretében készül honlapunk, vannak vizuális szerkesztők, vannak grafikai programok, és vannak tartalomkezelő rendszerek.
Ezek közül kell kiválasztani, mivel dolgozunk.
A választást jól meg kell fontolni.
A jegyzettömb munkás, de olcsó és egyszerű. Mindenhol használható.
Html szerkesztőt válasszak? De melyiket? Ingyeneset, avagy megvásároljam? Esetleg reménykedjek abban, hogy a 30 napos próbaidő alatt kész lesz a honlapom? De mi van azután, ha lejárt a kipróbálásra szánt idő, és nekem később kell módosítanom?
Vizuális szerkesztőt keressek? Ahol tologatom a szövegdobozokat és gombnak valókat, a kódot meg nem látom? A speciális állomány miatt mással nem is tudom beolvastatni esetleg...
Divatos grafikai programmal? Ja, hogy annak is próbaverziója van, az jó. És később hogyan változtatok? Megvenni ugyanis nem fogunk egy több százezerbe kerülő, nehezen kezelhető grafikai programot azért, hogy honlapot készítsünk magunknak.
Válasszak tartalomkezelőt? Ó jaj, megint meg kell tanulni egy programot.
Hogyan készül majd a honlapom? Offline módban és feltöltöm, vagy online a tárhelyen?
Ha szerencsénk van, az is kiderül, a tárhelyen van honlapépítő, amivel online módon, aránylag könnyen elkészíthetjük honlapunkat.
Válasszam mégis inkább a WordPress-t? Fel kell telepíteni, sokszor van új verziója, de elég könnyen elkészül egy átlagos honlap vele. Ingyen van, és ingyen sablonok vannak hozzá tonnaszám.
Megannyi kérdés, amit felteszünk magunknak.
Szerintem azt kell eldönteni, milyen lesz a honlapunk.
Egyszer elkészül, és hagyjuk pihenni, vagy gyakran kell majd módosítani.
Ha később nem nagyon foglalkozunk vele, akkor meg lehet oldani a legegyszerűbben.
Ha napi, heti rendszerességgel kell változtatni, bővíteni, akkor viszont jól meg kell gondolni, hogyan készüljön. Ki fogja módosítani? Ekkor már valamilyen tartalomkezelőben kell gondolkodnunk.
A kérdések megválaszolása után jön a neheze. Elkezdünk a kiszemelt programmal dolgozni. Ekkor fog kiderülni, jól választottunk-e, avagy jöhet a következő program.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)