Tanácsok kezdő bloggereknek

Tudom, mindenki kezdi valahol, én is voltam kezdő blogger. Azóta viszont már nagyon sok blogbejegyzést írtam, és nem csak ezen a blogon. Itt keveset írok, de igyekszem hasznos (általam hasznosnak tartott) dolgokról írni.

A mai blogolás már nem az, ami 2006-2008-ban volt, amikor is rengetegen kezdtek blogolni. Mindenki kezdő volt, magáról a blogolásról sem sokat tudtunk, akkoriban személyes naplóként definiálták. Sokan a családjukról, életükről, mindennapjaikról kezdtek el írni, és sokakat pont ez riasztott el. Aztán már 2008 táján többet beszéltek arról, szakmai blog, meg hogy nem kell okvetlenül naplót írni a  neten, maradhatunk személytelenek. Ezen azt értem, hogy nem írok magamról, a napjaimról, hanem egy bizonyos témában születnek bejegyzések.

Eleinte még kevés fénykép volt a blogokban, mert lassú volt a net, és nem volt mindenki zsebében olyan fényképezőgép, amivel digitális képeket tudott készíteni.

Az olvasók szívesen olvasták a blogokat, a magas szakmaiságot nem kérte számon senki. Aztán ahogy fejlődött minden, az egész világ, a környezetünk, újabb és újabb eszközöket használunk, az emberek többet neteznek, sok információt innen akarnak megszerezni, egyre fontosabb lett, hogy a tartalom hasznos legyen. Tartalom. Mert ugye már így nevezzük azt, amit egy honlapon találunk. Egyre több szakkifejezést tanultunk meg, és mindenki egyre igényesebb lett a blogokkal szemben is.
Ma már elfogadott, hogy vannak szakmai blogok, cégek is vezetnek blogot, és sok blog a DIY témában igyekszik segíteni. (A csináld magad megoldásokra gondolok, ami akár a barkácsolás, akár lakásfelújítás vagy apróbb javítás is lehet.)

Ennyi bevezető után elérkeztem oda, amit mondani akarok. Ma az olvasók már sokkal igényesebbek, mint 8-10 éve, sőt igényesebbek, mint 3 éve. Ma, ha valaki venni akar valamit, egy csomó keresést lefuttat, és tanulmányozza a kapott információt. Felkészülten igyekszik a boltba, megvásárolni a terméket, a szolgáltatóhoz, sőt sokan már az orvoshoz is alaposan felkészülve mennek.

Ezért ma már egy blognak - ha új blog, ha régi, -  ennek az igénynek kell megfelelnie.
A tartalmat és a küllemet tekintve is. Ma, amikor egy témában százával találunk információt, ha egy blogban a szócséplés megy, vagy ha a szöveg olvashatatlan, szívbaj nélkül használjuk a bűvös X-et.

Sokan előtanulmányok után vágnak bele a blogolásba. Elolvasták, hogyan kell, mikor lesz több olvasó, hogyan kell a SEO-nak megfelelő szöveget írni, és igyekeznek ezeknek megfelelni. Nem azt mondom, ez felesleges, hanem azt, ez nem minden. Tehát hiába találod ki a nagyon jó címet, ha a cím érthetetlen lesz, vagy ha a posztban a címtől teljesen elrugaszkodott a tartalom.

Mostanában láttam azt is, hogy a poszt címe 3 mondat, illetve 3 kérdés. Ez már önmagában is elég hosszú, de ha a bejegyzés elolvasása után felpillantok a címre, és azt mondom magamban, tényleg egy szó se volt arról, amit a cím ígért, akkor nem biztos, hogy bármikor máskor olvasni akarom az adott blogot.

Ha kérdés a cím, mert tanultad, az nagyon jó, az megmozgatja az embereket, akkor adj választ a kérdésre. Mondd el a véleményed, ne csak királyi többesben beszélj. Ma már elfogadott, hogy a blogok tegeződnek. Amikor én kezdtem, még magázódtak a blogok, és csak félve írt az ember tegeződve. Mára elfogadták, a neten tegezve írunk,  és ha személyesen beszélünk, akkor majd kialakul.

Ne adj olyan címet, ami csak hatásvadász, de az írásod köszönőviszonyban sincs a címmel. Ismered ezeket az oldalakat biztosan, a cikk elolvasása után az a kérdés, és most egyáltalán minek írtak, amikor egy nagy nulla ez az egész. Ha nem akarsz a blogoddal abba a körbe kerülni, ahol azok a honlapok szerepelnek, amiket jobb elkerülni, akkor figyelj erre.
Ha kérdés van a címben, a posztban adj rá választ, vagy írd le azt, mit gondolsz, és miért nem tudsz a kérdésre válaszolni.

A több mondatos címek szerintem nem jók, ha belegondolok, újságban, folyóiratban nem nagyon emlékszem ilyenre, gondolom nem véletlenül igyekeznek kerülni. Ha ráadásul több kérdést is felteszel, az mindenképpen öngól, hiszen ha van 2-3-4 kérdésed egy témában, mindet kifejtheted egy-egy bejegyzésben. Az meg nem a professzionalizmust fogja sugallni, ha a posztban egyetlen kérdésre sem válaszolsz, csak beszélsz valami egészen másról.

Szép dolog a tudatos írás, csak ne vegyem észre! Mire gondolok? Én is, mint elég sokan, akik már régóta "élnek" az interneten, sok mindent olvastunk, tanultunk. A honlapra kerülő szövegekről is, a marketingről is. Mondhatni, az átlagnál képzettebbek vagyunk, mondhatod, ezek az olvasók azok, akik kekeckednek.  Akik szintén tanulták azt, amit te is, azonnal észreveszik, ha valaki görcsösen igyekszik megvalósítani.
Eltervezted, valamiről fogsz majd írni, de még csak a terepet készíted elő sok-sok posztban. Ezekben a posztokban problémákat (álproblémákat) vetsz fel, és valahogy mindig az lesz a dolog vége, hogy az olvasó bizony rosszul tudja. Nem mondod meg, mi a megoldás, csak azt lebegteted, aki ezt meg azt gondolja, hibásan gondolkodik.
Látszik, hogy valamerre irányítani akarod az olvasót, de mivel csak 5-10 posztod van, a blogod a valami még lehet belőle kategória.

Sajnos, sokszor látszik a görcsös akarás, a szenvedés, hogy jaj, KELL írnom egy posztot. Hidd el, ez nem jó. Nem mindig jön az ihlet, van, hogy az embernek nem jut eszébe semmi, és van, amikor csak az szab határt az írás sebességének, hogy milyen gyorsan tud gépelni. Amikor van ihlet, több posztot is meg kell írni. Ilyenkor persze rohan az idő, és 1-2 óra észrevétlenül telik el, de nem kín ilyenkor az írás, és örül az ember az elkészült posztoknak.

Szerintem az olyan jellegű posztoknak semmi értelme, amikben felvetsz egy témát, majd 3 sorban lerendezed azzal, hogy ó, majd erről később sokat fogok írni.

Van, aki minden posztja végére kiírja, lájkolj, meg írd meg a véleményed. Bocs, de miről? Tudnod kell, nagyon kevés blogban van olyan igazi hozzászólós élet. Egy kezdő blogon hónapok telnek el, mire valaki hozzászól. Természetesen a hozzászólások mennyisége függ a blog témájától is. Hidd el, a legtöbb ember sosem ír hozzászólást.

Egy kicsit a külalakról. Nem tartozom azok közé, akik hónapokat molyolnak azon, hogy a háttér színében az R értéke 120 vagy 121 legyen, és nem érzem úgy, hogy attól sikeres valami, hogy a kedvenc blúzom színe mindenhol visszaköszön.

Például itt, a Bloggeren sok sablon van, mindegyik több színállásban, ezeket végig lehet próbálgatni, és szerintem lehet találni olyat, amit elfogadhatónak értékelsz. Ha nem tudsz dönteni, légy minimalista. Fehér háttér, fekete betű, a linkek színe alapértelmezetten. Ebből baj nem lehet.

Amikor színeket választasz, gondolj az olvashatóságra! Világos háttér, világos betűkkel nehezen olvasható. Ugyanez igaz az erős színekre is. A fekete hátteret kerüld, főleg, ha vidám a témád!
Lehet, hogy egy színösszeállítás neked kedvenced, az olvasók mégsem értik, miért választottad, annyira eltér a téma által "megkívánttól". Miért idézőjel? Mindenkiben él egy kép bizonyos témákkal kapcsolatban, és azok színeit tudja elsősorban a témához elképzelni. Szabály erre nincs, de érdemes figyelni rá mégis.

Betűméret. Na igen. Amikor az ember fiatal és bohó, no meg a szeme is tökéletes, akkor nem gond a bolhabetű. Még szürke háttéren, ezüst színben sem. Ha viszont bármilyen életkorú, de nem tökéletes a látása, hanem szemüveggel nézi a monitort, már érzékenyebb arra is, milyen szöveget tettek elé.
Hidd el, sok olvasót vesztesz akkor, ha azt mondod, téged ez nem érdekel. Ki szeret olyan blogot olvasni, ami olvashatatlan?

A betűk színe ne olvadjon össze a háttér színével, mert nagyon nehezen olvasható.

Bizonyára feltűnt már, hogy az interneten nem a talpas betűk vannak többségben. Egyszerűbb olvasni a talpatlan betűket.

Még mindig a betűk. Rengeteg betűtípus közül lehet választani. Azonban, ha magyar nyelven írsz, akkor szükséged van az ő, ű, í betűkre is. Sok betűtípus ezt nem tudja. Hidd el, elég ronda, amikor egy szövegben az ékezetes magánhangzók más betűtípussal jelennek meg.

Egyelőre ennyi. :-)

Link a posztra, nem az oldalra - Pinterest linkelés

A Pinterestet sokan használják, a világon mindenféle témában találunk rajta képeket, videókat.

Pinterest a vállalkozásokért

Nem igaz az, hogy csak a nők számára ötleteket adó kézműves dolgokat mutató képekkel van tele. Aki azt keres, persze olyanokat fog találni, de nagyon sok vállalkozás igyekszik kihasználni a Pinterest lehetőségeit.

Ezért nem csak a hobbis blogok íróit érdekelheti és érdekli az, mások hogyan csinálják, hogy arra a cikkre/posztra mutat a kép linkje, ahol az adott kép megtalálható.

Jelzem, szerintem pont ez a normális, engem az zavar, ha megtalálok egy képet, és szeretném elolvasni a hozzá tartozó cikket, és a link az adott blog főoldalára visz el, ahonnan a legtöbb esetben reménytelen eljutni a cikkhez.

Olvastam én már mindenféle tanácsot, hogy használj a honlapodon ilyen plugint, meg olyan plugint, de ennél sokkal egyszerűbb a helyzet.

Először is, ha van blogod, amiről szeretnél majd képeket a faliújságodra kitenni, akkor Chrome böngészőbe vedd fel a "Pinterest Save Button"-t. Jó, ez is egy bővítmény, de a Chrome tartozéka, és semmi köze a tárhelyedhez, a honlapodhoz, blogodhoz. Ha ezt használod, nem csak a saját blogodból tudsz pinnelni, hanem minden weboldalról.

Egyszerűen menj egérrel a kép fölé, akkor megjelenik a "Mentés" feliratú piros Pinterest gomb.

A mentés gomb

Erre kattints rá, és máris választhatod a táblát, ahová menteni szeretnéd a képet.

Hogyan éred el, hogy annak a posztnak a linkjét "vigye magával" a kép a Pinterestre, ahonnan mentetted?
Egyszerűbb, mint gondolnád. Először ellenőrizd, hogy a böngésző címsorában mit látsz. Ha a főoldalt, vagyis azt www pont akármi pont akármi, akkor a főoldali linket jeleníti meg a Pinterest.

Ezért, először kattints a posztod címére, ekkor csak az adott poszt lesz a képernyőn, és a címsorban annak a linkjét látod, ami mindenképpen egy hosszabb link, mint amikor a főoldalt írod be.

Most mentsd el a képet! Ekkor már azzal a linkkel menti el, amit a címsorban látsz.

Ha neked nem a Mentés feliratú piros gomb jelenik meg, akkor nincs frissítve a "gomb". Néhány héttel ezelőtt a Pinterest a jobb kiszolgálás miatt vezette be a Mentés feliratú gombot, a bővítményeket akkor frissíteni kellett.

Ha szükséged van a Mentés gombra, itt találod a róla szóló információt: https://business.pinterest.com/hu/save-button-for-websites

Itt tudsz mindenféle eszközre és böngészőre mentés gombot szerezni:
https://help.pinterest.com/hu/article/save-pins-with-the-pinterest-browser-button

Ha a pinek megosztásáról szeretnél többet tudni:
https://help.pinterest.com/hu/article/share-pins-and-boards-to-social-networks

Oldaltitkok a Bloggerben

Csak ismételni tudom, hogy a Blogger is tesz azért, hogy állandóan képezzük magunkat!

A múltkor észleltem, hogy az oldalakkal való munka során más a képernyő, mint régebben volt. Konkrétan nem találtam azt, hogy úgymond külső linket tudjak oldalként megadni.

A dolog bonyolultabbnak hangzik, mint amilyen!
Tehát van a blog, ahol a bejegyzések szépen egymás alatt helyezkednek el, fent a legújabb. Egy oldalon annyi, amennyit beállítok.
A blogoldalhoz még tehetek más oldalakat is. Ezek az oldalak már nem az előbbi friss hírek felül típusúak, hanem amit odaírok az ott marad. Ha hozzá akarok írni, akkor betöltöm az oldalt a szerkesztőbe és hozzáírok.
Az is egy lehetőség, hogy olyan "oldalt" készítek, ahol mindösszesen egy link van, ami valahová elviszi az olvasót. Lehet ez a boltom, a honlapom, de lehet a blogom fontos, vagy kiválasztott X témájú bejegyzése is.

Ha ilyet akarok, akkor először egy újabb fogalommal kell megismerkednem, és egy újabb dolgot kell alkalmaznom. Ez az újabb fogalom a címke.

Más néven tag. A bejegyzéseimet címkézhetem. Ezeket én adom meg, tehát saját igényeim szerinti címkékkel látom el a bejegyzéseimet.
Ha a blogban aktiválom a modulok közül azt, ami a címkéket mutatja, akkor az olvasó ezen címkék közül bármelyikre kattintva egymás alatt látja az összes olyan bejegyzésemet, amit ezzel a bizonyos címkével láttam el.
Amikor a címkére rákattintok, a címsorban egy ehhez hasonló címet látok: http://online-vilag.blogspot.hu/search/label/Facebook
A fenti link azt jelenti, hogy a blogból kigyűjtötte és megjelenítette nekem az összes olyan bejegyzést, amit a Facebook címkével is elláttam.
Ha a címsorból kimásoljuk ezt a linket, akkor el tudjuk érni, hogy egy olyan oldalunk legyen, ahol az összes Facebookról szóló bejegyzés egy helyen látható.

Ezt régebben nagyon egyszerűen el lehetett érni, jelenleg a kezdő felhasználó elől kissé eldugták.

Tehát az elrendezéseket kell keresni.

Ide kattintva, először megnézzük, vannak-e már oldalaink.
Ha igen, akkor egyszerűen a Szerkesztés gombra kattintunk.

Oldal szerkesztése

Ezt látjuk:

Oldal szerkesztése párbeszédablak

Itt látható, most hogyan néz ki a blogom oldalszerkezete. Ez a blogban is látható. Menüpontokként láthatók a megjelenítendő oldalak felirat alatt kipipált oldalak.
Lent, kékkel látszik az, ahol linkoldalt tudok hozzáadni.

Linkoldal hozzáadása Bloggerben

Az oldal címe az lesz, amit a menüben látok.
Az URL-hez kell bemásolni az előzőekben bemutatott linket.
Mentés után már ez jelenik meg a blogban:

Ha nincs oldal még a blogban, akkor a modulok közül az Oldalak nevűt kell kiválasztani, és ott beállítani a megjelenítendő linkoldalt.

De hol és mikor lesz?

Olvasom, hogy ilyen vagy olyan program van itt meg ott. Meghívót küldenek az olvasóknak egy honlapon, egy blogban.
Érdekelne a dolog, de két apróságot nem tudok meg.

Hol és mikor van az a program, meddig tart nyitva a kiállítás, mikor lesz/van/volt a vásár, és főleg hol?

Lehet, hogy annak, aki írja a blogot, teljesen természetes, hogy az ő településén lesz a hétvégén a kézműves vásár, és ez még a jobbik eset, ha az legalább kiderül, a hétvégén lesz. Ha nem tiltotta le a dátumok megjelenítését, legalább azt tudom, mikor lesz, illetve mikor volt a rendezvény.
A blogot névtelenül írjuk, néhányan ismernek bennünket, de a többi olvasónak nem mond semmit, ha azt mondom, "idén is megrendezik nálunk a hagyományos kézműves vásárt, gyertek el!"

Két dolgot nem tudok meg. Mikor rendezik meg a vásárt, és hol?

Ez csak egy példa volt, de nem egyedi eset. Sokszor találkozok olyan információval, ami a lényeget nem mondja meg. Hol és mikor?
Mindkettő nagyon fontos, ha azt várom, jöjjenek minél többen.

Én is úgy gondoltam, természetes, hogy egy híradás tartalmazza a helyszínt és az időpontot. Sajnos nem az.

Az a szomorú, hogy sokan nem is értik, mi bajom van nekem, mit kérdezgetek másokat arról, hol és mikor lesz egy rendezvény? A válasz erre a kérdésre nem az, hogy ó, hát Juci xx városban lakik, és minden évben van náluk ilyen. A válaszadónak csak megköszönni tudom a választ, hiszen ő nem a bejegyzés írója, a szomorú az, hogy az említett Juci azóta sem válaszolt, és gondolom, csak okvetetlenkedő, rosszindulatú személynek tart, ha egyáltalán elolvasta a saját híradására érkezett hozzászólásokat. (Juci természetesen nem Juci.)

Ha egy eseményre szeretnék látogatókat toborozni, akkor a minimum, hogy pontosan megírom, mikor lesz az a valami, és a helyszínt is megadom. A helyszín megadását úgy, hogy az is odataláljon, aki nem azon a településen lakik.
Tehát az utca, házszám megjelölésével, mert nem tudhatom, hogy hol van egy idegen településen az iskola új tornaterme, a könyvtár nagyterme, vagy a régi mozi helye.

A honlapokra ugyanez vonatkozik, mert nem csak blogokon találni ilyen információt. Egy gyárnak lehet, hogy természetes, hogy tudja, hol van az Alsóhátsófaluvégaljai telephelye, egy kívülállónak miért kéne tudnia?

Az is jó tudni, hogy a Google találati listájában szerepelve, az első 3-4 sort a honlap tartalmából látni engedi. Célszerű egy eseménnyel kapcsolatban már az első mondatban leírni, hol és mikor lesz a nevezetes dolog. Így az is azonnal megtudja, aki csak véletlenül, a találati listából értesül róla.

Magamról is tudom, hogy már nem kutatok minden után, főleg, ha nagy eséllyel már nem is aktuális egy hír. Ha azonnal nem derül ki miről van szó, felteszem a kérdést magamnak: ennyire fontos ez nekem? És a válasz az, hogy nem. Nézelődök tovább.

Blogolásról - blogot vezetőknek 1

Sok blogot kukkantok meg, és több olyan dolgot látok, amiről úgy gondoltam írok.

Nagyszerű dolog, hogy sok betűkészlet közül választhatunk, és elhiszem, hogy sok blogger számára az ideális betű a Comic Sans, vagy legalábbis az ahhoz nagyon hasonló betűtípus.

Ennek az az előnye, hogy ha normál stílusú, akkor a sok kacskaringó miatt nehezen olvasható, amikor félkövér, akkor viszont majdnem olvashatatlan. Legalábbis nekem. Nem a monitor vagy a böngésző miatt, gondolom a látásom miatt, ami már nem olyan éles, mint 15 éve.

Nem tudom, a saját blogját szokta-e olvasgatni az a sok-sok bloggerina, aki félkövér ide-oda dőlő betűvel hinti nekem az igét, de ezúton is üzenem, hogy nem, nem tudom elolvasni a szöveget, csak nagy nehézségek árán, sőt, nem is olvasom el, mert nem akarom rongálni a szemem vele. Tehát hiába ír bármilyen okosat, azonnal zárom be a blogját, ha látom, töltődnek a vicces betűk. Ezzel nem vagyok ám egyedül!

Egy idegen blogra tévedve szeretem látni, miről is szól. Egyre többször látok olyan dizájnos blogot, ahol ez nem derül ki elsőre, másodikra. Több esélyt nem adok a blognak. Igen, én is türelmetlen vagyok, bár én hősiesen kivárom, hogy egy bloggeres blog betöltődjön. Ez ugye fél-egy perc is szokott lenni!

Honnan szeretném megtudni a blog témáját? Mondjuk a címe se ártana, ha utalna rá, de erről már letettem. A cím alatt lehet írni kis összefoglalót arról, mi is a blog témája. Sokan itt idézeteket osztanak meg az olvasóval, én elhiszem, hogy nekik kedvencük az idézett tudós vagy művész, de az okosság elolvasása nem szokta segíteni azt, hogy megtudjam, miről szól a blog.

Ezután az archívumot szoktam keresni, hogy lássam, milyen címek vannak, hátha találok olvasnivalót. Nem tudom, mi okból, de egyre többen eldugják ezt a részt, így viszont egybejegyzéses blogot olvasgathatok, mert szépészeti megfontolásból egy bejegyzés van a főoldalon, és ha még a régebbi bejegyzések feliratot is sikeresen kiirtotta, akkor tényleg nem tudom, mit vár tőlem.

Érdekel az is, milyen címkék vannak, vagyis milyen témában írja bejegyzéseit. Egyre többször tapasztalom, hogy ezt a részt az oldal aljára száműzték, gondolom azért, mert nem tetszett a megjelenése. Így viszont nem biztos, hogy elolvasom, mert ha 10 bejegyzés is van a főoldalon, persze sok képpel, akkor csak ritkán görgetek le a lap aljáig.

A közösségi média hasznosságát ma már mindenki ismeri, aki blogot vezet, ezért a blogokban van mindenféle box, ahol a Facebook oldalt tudom megtalálni, lájkolni. Ez jó, csak azt kéne még megnézni, a 120 pont szélességű doboz, amiben még a streamet (falra kitett bejegyzések) is engedélyezték (képpel persze), hogy néz ki. Kb. úgy, ahogy a szöveg 4-5 karekter hosszú sorokra tördelve ki tud nézni. Szóval nagyon hülyén. Ezt lehet még tetézni azzal, hogy ez a keskeny doboz egy kétszeres szélességű oldalsávban helyezkedik el.

Személyesen a "halálom", amikor cukisághegyek vannak egy blogban. Pillangós, virágos kurzor, csillogó kis ablakok, amikben szép és/vagy vicces dolgok vannak, villogó bannerek, legalább 3 féle statisztika, ami persze reklám, és azt akarja, én is telepítsek ilyet.

A Bloggerben blogolva előbb-utóbb rájön az ember, hogy nem szabad sok bejegyzést tenni egy oldalra, és a képek méretét is célszerű korlátozni, ha azt akarjuk, még a megnyitás napján betöltődjön a blogunk. Ennél többet nem tehetünk, bár a Webmestereszközök rá akar venni bennünket, hogy tegyünk valamit a sebesség fokozása érdekében. Például legyen gyors tárhelyünk:-) Köszi Google!:-)

Egyelőre ennyit, de folytatom...

Megváltoztunk, com-ról hu-ra

Tegnap csak az tűnt fel, megőrült a Blogger. Portugál oldalak, meg franciák miért .sk néven vannak? Mondom magamban, az nem lehet, hogy a blogokat tartalom szerint beosztották országokhoz, végződésekhez. És különben sincs választási lehetőség a domain végződését illetően. Nem mondom, hogy napirendre tértem a dolog felett, csak nem értettem.

Ma olvasok egy rémült bejegyzést egy Fb csoportban, hogy megváltoztak a blogok végződései.

Megkaptuk a .hu-t.
Ez még nem is lenne olyan nagy baj, ha nem tapasztaltuk volna ezzel együtt azt is, hogy a nehezen kiharcolt, megdolgozott, megszerzett, kiérdemelt PageRank-ünk az enyészeté lett.

Nem, nem nullásak lettek a blogok, hanem a "A jelenlegi oldalt nem rangsorolta a Google" jelzést kaptuk. Ez azért egy fokkal jobb, bár furcsa lehet, hogy egy több éve létező bloghoz még nem jutott el...

A keresőben szerencsére ott vagyunk új nevünkkel, nem a 159. oldalon kezdjük a küzdelmet, de csak azért, mert a Google keresője még .com-ként látja a blogokat.
Pontosabban szólva: van a .com, ami valószínűleg át van irányítva a nyelv/IPcím? szerinti ország végződésre. Így nem kell aggódni, mert a .com végződéssel is megnyílik a blog. Így nem kell lecserélni az összes linkünket. (Az lenne az igazi kitolás)

Ugyebár egy ingyenes szolgáltatásról beszélünk, amit megváltoztathat a gazda. Ez van.

Mit tehetünk? A bosszankodáson kívül van még egy lehetőség: az olyan blogspotos blogok, melyek megvásárolt, saját domainnel rendelkeznek, nem szenvedtek el semmilyen változtatást. Maradt a PageRank is. Tehát, érdemes rászánni némi pénzt a saját névre. Ettől még nem mi tároljuk a blogot, de legalább a neve olyan, amilyet mi választottunk teljes egészében.

Igen, sok honlaptulajdonosnak számít a PR érték, mert jó látni, csak elismeri nagytestvér a munkánkat, még ha egy picinyke egyessel is, de elismeri. Nem, nem ez az, amitől sok vevőnk és látogatónk lesz, de hiúak vagyunk, és jól esik, ha blogunk/honlapunk PR értéke emelkedik.

Azért is jó tudni erről a változásról, hogy ha esetleg valaki leszólja blogunkat, mondván, milyen az, hogy még csak PR értéke sincs, el tudjuk magyarázni, mi okozta ezt.

 

Az a bizonyos Like gomb a Bloggerben

Van egy nagyon népszerű bejegyzésem, amit megírása óta sokan olvastak, és segítségével beillesztették blogjukba a Like gombot.

Ma tudtam meg, hogy az a honlap, ahonnan a scriptet ki lehetett másolni, nem működik, a domain lejárása miatt.

Az eredeti bejegyzésbe is beillesztettem ezt a képet, de itt is elhelyezem.

A használat lényege:
Sablon  / HTML kód szerkesztése, nem kell foglalkozni a figyelmeztetéssel, folytatás, majd a pipa a   Vezérlősablonok kibontása mellé.
Ekkor meg kell keresni ezt a sort: 'post-footer-line post-footer-line-1' és oda kell beilleszteni ezt:

< script >

document.write('<iframe src="http://www.facebook.com/plugins/like.php?href=&layout=standard&show_faces=false&width=450&action=like&font=verdana&colorscheme=light" scrolling="no" frameborder="0" allowTransparency="true" style="border:none; overflow:hidden; width:450px; height:80px"></iframe>');

< /script >

A kacsacsőrök előtt/után, a megfelelő helyeken a szóközöket ki kell venni.
Ha a post-footer-line-1 ben van egy csomó bármi, akkor meg kell keresni a programrészek végét, és mielőtt a div-et bezárná, oda kell beilleszteni ezt a sriptet. A lényeg, a post-footer div lezárásán belül legyen, de ne zavarja meg az ott levő mindenfélét.

Megosztás gombok ismét - WordPress

A már említett megosztás gombok a WordPress honlapokba, blogokba is beilleszthetők.

Főoldal a választási lehetőséggel

Itt tudjuk kiválasztani a WordPress-t is. A kék gomb fölé menve az egérrel, megjelennek a lehetőségek.

Két lehetőség van.
Az egyik az, amikor saját tárhelyünkön van a WordPress, a másik pedig az, amikor a WordPress.com-on írjuk a blogunkat.

A saját tárhelyünkön levő WordPress esetében a feliratra történő kattintás után ide jutunk: http://wordpress.org/extend/plugins/add-to-any/

A szokott módon kell a plugint telepíteni.

Ha viszont a WordPress.com-on vagyunk, akkor a következővel találkozunk:

Megosztás  a WordPress.com-on

http://share.lockerz.com/buttons/for/wordpress_com

A leírtak szerint kell eljárni, és máris lesz egy megosztás gombcsoportunk minden bejegyzés után.

Látogatók, visszafordulás

Azt mondják, ha a honlap látogatóinak harmadánál nagyobb része visszafordul, ássuk el magunkat. Rohanjunk, és javítsuk az oldalt, mert az oldalunk egy nagy ....

Blogok esetén megengedik, hogy több visszaforduló legyen, azzal a magyarázattal, hogy a blogot az olvasók egy része rendszeresen megnézi, és ha van új bejegyzés, azt elolvassa, de nem fog böngészni a régi bejegyzések között. Megnyugtató:-), mármint az, hogy a blogtulajdonosnak nem kell harakirit elkövetnie, ha 50%-os a visszafordulási aránya.

Mi is az a visszafordulási arány?
Azt jelzi, hogy a látogatók közül milyen arányban voltak azok, akik csak egy oldalt néztek meg, és nem léptek tovább.
Akinek a honlapja úgynevezett kutyanyelvoldal, vagyis egy állati hosszú oldalból áll, nem is látnak mást, csak visszafordulást, hiszen nincs mit nézni ezen az egy oldalon kívül.

Tehát küzdünk a visszafordulások ellen.
Mivel? Érdekes tartalommal, hasznos információval, képekkel, mindenféle nyalánksággal, csalival, és horoggal.
Remélem érezni a szarkazmust.

Ma is megnéztem a látogatóimat, és egyből a hely szerinti válogatást kértem.
Ekkor tűnt fel, milyen sokan nézik a blogot külföldről is. Nem erről a blogról van szó, mielőtt valaki kideríti, nem is igaz, amit írok.

Tehát a szóban forgó blogok érdekes dolgokról írnak, képek is vannak, amik a keresőben rendszeresen  jó helyen jelennek meg. A téma egy része "nemzetközi" kulcsszóval rendelkezik. Ezen azt értem, hogy olyan kulcsszavaik is vannak, amik több nyelven is ugyanazt jelentik, és az írásuk is hasonló. Emiatt van sok külföldi látogató, nem hiszem, hogy csak magyarul tudók.

Itt értem el a lényeghez.

Milyen területről, és milyen nyelven tudók jutnak el egy-egy oldalra. Ha a kép miatt jön, megnézi, végigfutja a cikket, és rájön, nem teljesen erre gondolt, nem érti, és távozik.
Ha országonként nézem a visszafordulást, máris bizonyítást nyer hogy ez bizony így van. A magyarországi látogatók sokkal kisebb százaléka fordul vissza, mint az oldalátlag. Vannak olyan országok, ezek általában elég távoliak, ahonnan 100%. Természetesen olyan is van, hogy az átlagnál kevesebben fordulnak vissza külföldről, mert éppen olyan ember talált a blogra, aki pont azt a tartalmat kereste, esetleg a képek tetszenek és sok oldalt megnéz miatta.

A látogatók gépén levő nyelvi beállításról is van információnk. Ebből kiderül, sokféle nyelv előfordul a beállítások között. Igaz, le lehet fordíttatni egy oldalt, de tudjuk, ez a fordítás sokszor inkább ferdítés.
Azt is tudni kell, nem minden netező tud arról, hogy az oldalakat le lehet fordíttatni, vagy csak nem tudja, hogyan használja ezt a lehetőséget.

Igen, javítani kell az oldalunkat folyamatosan, hogy kevesebb visszaforduló látogatónk legyen, de nem kell kétségbeesetten küzdeni, ha a guruk által jónak mondott aránynál rosszabb eredményünk van.

Más helyen olvasgatva úgyis azt tudjuk meg, amit magunk is tudunk; nem az a lényeg, hogy hosszasan nézegessék az oldalainkat, hanem, hogy konverziókat hajtsanak végre. Magyarul az a lényeg, van-e vevő, megrendelő. A pénz beszél, a statisztika mutat.:-)

Hányan olvasnak?

Az előző bejegyzés témájához kapcsolódva kérdezem, hányan olvasnak egy blogot?

Igen, változó a szám. Vannak blogok, melyeket senki sem olvas, még az se, aki írja. Vannak olyanok, melyeket nagyon kevesen olvasnak naponta, míg másokat akár több ezren is.
A több ezres olvasótábor azért elég ritka.
Akinek van blogja, az pontosan tudhatja, hány látogatója volt, illetve hány oldalmegjelenítés történt.
Ezeket itt,  a Bloggeren is lehet követni, még csak Analytics se kell hozzá. Ezt a blog statisztikája már jó ideje mutatja. Sőt, azt is lehet tudni, melyik bejegyzést hányan olvastak, illetve hányan jutottak el addig a bejegyzésig.

Persze az internetes munkához saját blogot javasolnak, fizetős tárhelyen, de ott sincsen nagyobb látogatottság, mint egy ingyenes blogszolgáltatónál.

Hogyan is lesznek látogatók?

Az, hogy majd dőlnek a keresőkből, egy nagyon jól hangzó mondat.
Követhető a dolog a Webmestereszközökben. Megmutatja, kereséseknél hányszor jelent meg a honlapom, és azt is, hányszor kattintottak rá a különféle kulcsszavak esetén.
Néhányszor kiemelkedő, 30%-ot is el lehet érni, de általában egy számjegy elegendő a jelzésre.
Nem hiszem, hogy mások blogjának nagyon különböző eredménye lenne.

A blognak versenyezni kell sok-sok honlappal, olyanokkal is, amelyek régebbiek, több tartalommal bírnak, gyakran frissülnek, és nagy látogatottsággal rendelkeznek. Ezért a blogunk valahol megjelenik a találati listában, de ez a hely általában nem az első oldalon van. Tehát eleve hátrányban van a rákattintásokat nézve.

A kulcsszó népszerűségétől függ, hányszor tud a blogunk megjelenni a találati listában. Ha ritkán keresnek rá az adott kulcsszóra, akkor lehetünk a listában az elsők is, mégis kevés kattintást kapunk.
Az belátható, hogy ha egy keresésre a megjelenésünk mondjuk 20 egy hónap alatt, akkor onnan elég kevés látogatónk lesz. Még ha mindig rákattintanak, az akkor is csak 20 lenne.

Ha a blogunk 1-2 év alatt szedi össze a 10 ezer látogatást, akkor elég nehezen fogunk a blogon hirdetett termékből nagyot kaszálni.

Sok ilyen blog van, hiszen sokan kiteszik a látogatószámot mutató widgetet, amit több helyen is lelkesen figyelek.
Azt mondják, napi 200 látogatónál már van esély arra, hogy lesz 1-1 eladás.
Megvan a napi 200 látogató?

Bloggal az élen

Jó hangzatos a cím, de mit jelent?

Azt tudjuk, hogy a Google szereti, ha rendszeresen, és elég gyakran frissülnek az oldalak.
Nem is értem, miért, de a Bloggert külön kedveli. (Ez irónia volt.)

Figyelem már régóta, mikor jelennek meg bejegyzéseim a keresőben. Elég hamar. Ma írtam egy bejegyzést, nem egészen egy órája, most eszembe jutott, rákeresek. Sikerült. Ott vagyok a keresés tetején, persze ebben van kis turpisság, mert a bejegyzés címét írtam be, és így, ebben a sorrendben használva a szavakat, az én blogom a legjobb ebben.
Nem is ez a kis turpisság a lényeg, hanem az a tény, hogy a Bloggerben tett blogbejegyzések nagyon hamar indexelésre kerülnek. Nem kell heteket várni rá, mikor vagyok végre a keresőben.

Mire jó ez? Például arra, ha van egy üzleti oldalunk, amit kevesen találnak meg, blogolással szerezhetünk rá látogatókat. Ha a blog, amit írunk a témában, jó helyezést ér el a keresőben, akkor a blogon keresztül eljutnak hozzánk az új látogatók. Ehhez nem árt, ha a blogunkban elhelyezzük oldalunk linkjét is, mert egyelőre a gondolatátvitel még nem működik a Google berkein belül sem.

Megosztás gombok

Végre a Bloggerben is megjelentek a megosztás gombok. Nem kell összevadászni őket különböző helyekről, és kínkeservesen betuszkolni az oldalra. Nekem valahogy egy idő után már nem működtek, többnyire nem jeleníthető meg a tartalom üzenet volt helyettük.

Csodálkoztam is, hogy amikor már minden magára valami adó oldalon ott vannak a különböző megosztás gombok, akkor itt csak olyan megoldás van, ami működésképtelen.

Most már a Bloggeren blogolók is csinos kis ikonsorral kápráztathatják el olvasóikat.

A Tervezés menüben, oldalelemek hozzáadása és elrendezése. Itt kell keresnünk, mégpedig a blogbejegyzések szerkesztésénél. Itt a bejegyzési oldal beállításai részben a "Megosztás gombok megjelenítése" mellé kell pipát tennünk, és máris láthatóak lesznek az ikonok. Ugyebár mentés után.

Vagy mégsem?

Gyakorlati tapasztalatom az, hogy a régi sablonokkal nem látszik semmi. Amikor átváltottam a sablontervezőben az új sablonok egyikére, és gondosan elmentettem a változtatást, máris látszottak.
Cseles a dolog, mert nem szép színes ikonkák, hanem szürkék. Amikor az egérrel rámutatok, akkor lesznek színesek.

Tehát új sablonokkal látszanak a megosztás gombok.

Itt ismét felhívnám a sorstársak figyelmét arra, hogy ha sablont váltunk, Analytics és egyéb követőkódjainknak búcsút mondhatunk. Az új sablonban nincsenek benne, ismételten el kell tehát helyeznünk a kódokat. Egyszerű megoldás az, ha a sablonváltás előtt a html kódok szerkesztésénél megkeressük, kimásoljuk, majd az új sablon módosítása után visszamásoljuk őket. Lehet, hogy két helyen kell keresni a kódokat: a /head és a /body előtt. Már a múltkor is észrevettem, hogy mintha változott volna az elhelyezésük, hiszen én mindig leírás szerinti helyre másoltam a kis programrészleteket, most viszont úgy írják a Webmestereszközökben és az Analyticsben is, hogy a /head elé kell tenni ezeket.

A bejegyzésem után láthatóak is a helyes megosztás gombok. Ki lehet próbálni, működnek-e!

Jelzem, én is tudom, hogy a head és body szavaknál kellett volna kacsacsőröket is tennem, de amikor ott voltak, megbolondult a Blogger, és hibát jelzett, egyszerűen átírta a jeleket kóddá, és a betűtípust is megváltoztatta.

Könnyű blogot írni?

Felmerülhet a kérdés, vajon könnyű ez a blogolás, vagy talán mégsem?

Az ember amikor még csak olvassa mások blogját, csak a végeredményt látja. Itt vannak a bejegyzések, több vagy kevesebb, de van néhány. Vajon gyorsan meg lehet írni egy ilyet? Érdemes lenne nekem is elkezdeni? Gondolkozik az ember a válaszokon, aztán vagy belevág, vagy nem.

Miről szóljon a blog? Az mégis gáz, ha arról írok, reggel felkeltem, reggeliztem, mit reggeliztem, mennyit, és miért, stb. Hm, akkor miről írjak? Amíg ezt ki nem találjuk, addig bizony nehéz blogot írni.

Könnyű blogot írni akkor, ha van olyan mondanivalónk, amit szeretnénk kibeszélni magunkból. Ha szeretnénk valamit elmondani, megmagyarázni másoknak. Akkor könnyen tudunk írni, nem kínszenvedés a blogolás.

Legközelebb arról írok, milyen fajta blogok vannak.