2010. július 30., péntek

Új vállalkozás, új tevékenység kezdése

Amikor új ötletünk van, és új vállalkozásba kezdünk, vagy csak bővítjük eddigi tevékenységünket egy csomó mindenre oda kell figyelnünk. Itt most csak az internettel kapcsolatos dolgokról írok.

Tehát megvan a nagy ötlet, és a tettek mezejére léptünk. Bokros teendőink között nem feledkezhetünk meg az internetről sem.
Ne adj lehetőséget másoknak arra, hogy előtted regisztráljanak márkaneveddel.

Mielőtt kilépnél a színre, gondoskodj a következőkről:

Regisztráld a .hu végződés alá új domain neved. Figyelj az ékezetes és kötőjeles variációkra is.
Ingyenes domain neveket se engedj át másoknak. Ezeket ne használd, csak legyen a tiéd! Mik ezek? Pl.: atw.hu, fw.hu, uw.hu, eoldal.hu, stb.
Foglald le a következő helyeken az új termék, szolgáltatás, márka nevével a felhasználónevet:
  • Gmail.com
  • Blog.hu
  • Twitter.com
  • Facebook.com
  • Youtube.com
  • Blogspot.com
Határozd meg a célcsoportod! Írd körül, kiknek szánod a terméket, szolgáltatást! A túl tág célcsoport nem jó. Vigyázz, ne szűkítsd le annyira a célcsoportod, hogy név szerint fel lehessen sorolni, ki tartozik bele!

Gyűjts adatokat, információt, majd értékeld ezeket! Kik a versenytársak? Ismered versenytársaidat? És azokat, akik versenytársaid lehetnek? Végezz felderítőmunkát, keress, kutass a neten!
Tanulmányozd a versenytársak honlapját! Milyen az a honlap? Friss, naprakész, tartalmas? Kommunikálnak az ügyfelekkel? Hogy állnak az online marketing eszközeivel?

Figyeld kulcsszavaid előfordulását!

Figyelheted márkaneved, cégneved előfordulását is. Hogyan? Erre való a Google Figyelő, amelyet a http://www.google.com/alerts?hl=hu&gl=us címen találsz meg. Lehetőség van napi, vagy heti rendszerességgel kérni a jelentést.
A Google Figyelőről már írtam, az alábbi linken található a cikk:
A felület kinézete természetesen azóta már megváltozott, ami eddig jobb oldalon volt, az a bal oldalra került és viszont. Működésében nincs változás.

Amíg várod, hogy a .hu alá regisztrált domainedhez hozzájuss (igazán nem sok idő, ha szerencséd van, 16-17 nap alatt meg is lesz), elkezdheted a honlapod készítésével kapcsolatos munkát. Ha értesz hozzá, szerencséd van, csak időd is legyen rá. Ha nem vagy a webdizájn bajnoka, akkor keresd meg azt, aki elkészíti a honlapod. Nem ennyi lesz a munka, mert valami elképzelésednek kell lennie, mi legyen a honlapodon, és jobb, ha a szöveget megírod, amit oda szánsz. 

Ismerkedés a tárhelyemmel

Új honlap indítását határoztam el.
Beszereztem a megfelelő domaint, és vettem neki lakást is.
Most igyekszem berendezni, még vannak nehézségeim. Úgy tűnik, kell még némi anyagi áldozat, hogy teljesen komfortos legyen.
Na tessék, reggel óta már drágább lett a dolog, mert gyengült a forint. :-)
Gyakorlom a WordPress-t is. Keresem a megfelelő sablont, alakítgatom az oldalt.

2010. július 26., hétfő

Ismét az adatainkról

Időközben olvastam egy cikket arról, hogy a mai betörőknek tálcán kínálják az emberek a lehetőségeket.

Eddig a személyes adatok megadását, közszemlére tételét taglaltam, de most továbbgondolom a témát.

Tőlem távol áll az, hogy magamról fotókat tegyek fel közösségi oldalakra. Arckép van fent, azért, hogy ha a nevem alapján ismerősnek találnak, megbizonyosodhassanak, az vagyok, akire gondolnak.

Mások fotóit sem szoktam tanulmányozni, főleg, mióta sikerült az iwiw-en kiiktatnom egy csomó értesítést, például azt is, ami arról szólt, ki milyen képeket tett fel újólag. Néha belekukkantottam a képekbe, és csodálkoztam. Rendben van, kép a szülinapi tortával, a család kicsi gyerekeinek mosolyával, ballagás, esküvő.

De miért kell feltenni 50-100 vagy még több képet? Ez a sok kép aranybánya a rossz szándékú embereknek, főleg, ha a pontos címet is mellékelik hozzá, telefonszámmal.  

Ezekre a képekre ugyanis nem az a jellemző, hogy stúdióban készültek. Otthon, a nappaliban, itt állunk, ott állunk, karácsonyfa, húsvéti nyúl, festmény és értékek. Ezek láthatók. A többség persze a személyeket figyeli, de vannak, akik a hátteret. A könyvesszekrényt, a falon lógó festményeket, vázákat, bútorokat. Remekül megismerhető így idegenek lakása.

A fiatalok körében jellemzőek a bulizós képek. Mit mondjak? Ha még csak olyanok lennének, amiken szép ruhában, vastag sminkkel lennének fiatal lányok öregítve, vagy fiúk idétlen vigyorgással.

Nem, gyönyörködhetünk abban is, amikor nem éppen előnyös oldalukat mutatják. Magyarul, a félrészeg vagy tökrészeg fetrengések látványáról van szó. Engem speciel nem érdekelnek, legfeljebb elcsodálkozok rajtuk.
De.
Ami az internetre felkerül, nehezen kerül le onnan. Lehet, hogy holnap leveszik a képet a szereplők, de mi van, ha már addigra többen lementették, és a kép esetleg önálló életre kel?

Egyesek szerint a munkáltatók figyelik a közösségi oldalakat. Ez vagy igaz vagy nem, de inkább úgy igaz, hogy van olyan munkáltató, ahol figyelik. Nos, ezeken a helyeken az illető elvágta magát.
Kinek kell egy olyan munkatárs, aki hétvégeken vágighányja a szórakozóhelyeket, és félpucéran ropja a táncot? Nem ragozom tovább.

A harmadik, amit meg kell gondolni, az a kiírt üzenetek, automata levélválaszok kérdése.
Nyár van, sokan mennek nyaralni. Klassz dolog, ha valaki Honoluluba megy, de nem kéne közhírré tenni. Főleg úgy, hogy "július 10-31 között külföldi utazásom miatt nem vagyok elérhető telefonon sem."
Mi ez, ha nem felhívás keringőre? Lakásunk értékei iránt érdeklődők számára nagyon fontos információ ez.
Hiába tanítják, hogy szedessük ki az újságokat, leveleket, alkalmazzunk automata kapcsolót véletlenszerű lakásvilágításhoz, ha profilunkba bevéssük, ne keress, mert a tengerparton nyaralok, és csak két hét múlva jövök haza.
Nem irigylem azokat, akik minden évben pálmafás déltengeri szigeteken nyaralnak, de bennem is megfogalmazódik, amikor ilyen képeket látok, hogy ejha, van itt mit a kakaóba aprítani. Télen sítúra, szilveszteri, húsvéti, hosszú hétvégi képek rendszeresen feltéve. Máris tippet adtunk.

A képeket el lehet helyezni úgy is képgalériákban, hogy nem láthatja mindenki. Családunknak, barátainknak hozzáférést adunk hozzá, így elkerüljük, hogy túlságosan érdeklődő személyek tájékozódjanak rólunk.

Egyszer olvastam egy jó mondatot: csak olyan dolgot mondj el gyermekednek, amit később nem fordíthat ellened. Ezt alkalmazhatjuk az internetre is. Csak olyan képet, információt adjunk meg magunkról, amit később sem kell megbánnunk.