2010. július 6., kedd

Fényképek

Miért írok a fényképekről?

Mert én is szeretek fényképezni, digitális fényképezőgéppel teszem, és képeim egy részét az interneten közzéteszem.

Időről időre fellángol a vita arról, vajon az analóg fényképezés vagy a digitális a  jobb. Kinek, melyik. Nem lehet teljesen összehasonlítani a kettőt. A papírképeknek megvan a varázsuk, sokak számára fontos, hogy a kép kézbevehető legyen.

A digitális fényképezés előnye, hogy maga a fényképezés olcsó, hiszen a memóriakártyáról a képeket átmásoljuk a számítógépre, és újabb fotókat készíthetünk. Készülnek is a fotók tonnaszám. Mindenki ellenállhatatlan vágyat érez arra, hogy mindent, ami a kamera elé kerül, lefényképezzen. Még erre is azt mondom, jó, hát kell a gyakorlás.
Csak az a baj, hogy utána ez a rengeteg kép megmarad. Mind. A rosszak is. Sokan semmit nem csinálnak az elkészült képekkel, csak egy könyvtárba teszik azokat, majd CD-re másolva átadják rokonaiknak nézegetésre. Megvallom, bármilyen csodás nyaralásról is van szó, amikor kiderül, 2000 képet kell megnézni, akkor lelkesedésem alábbhagy.

Azon sokat lehetne vitatkozni, melyik kép a jó, és melyik a rossz. Szerintem az mindenképpen rossz kép, ami életlen, vagy az, ami túl sötét, illetve teljesen kifehéredett.
Az ilyen képeket könyörtelenül törölni kell. Maradjanak meg azok, amiken felismerhető, mit akartunk fényképezni.

A mennyiséggel kapcsolatos kérdésem: most őszintén, van olyan, aki később végignézegeti az összes fényképet? Vagy vannak kedvencek, amiket szeretünk nézegetni, a többit meg hanyagoljuk?

Megnéztük már, mennyi helyet foglalnak el a képek a háttértárakon? Esetleg már a fotók nagy száma miatt venni is kellett nagyobbat? Vagy CD-re, DVD-re írva tároljuk? Egy helyen vannak, vagy több biztonsági másolat is van? Aggódunk amiatt, mi lesz, ha valami miatt elvesznek a képek?
Mit teszünk ellene?

Az említett biztonsági másolatok másik gépen, vagy CD-re, DVD-re írva jelentenek igazán biztonságot. Ha ugyanazon a háttértárolón több könyvtárban tároljuk a másolatokat, ez nem igazán nevezhető biztonságnak.
Persze a több ezer képnek igencsak nagy helyigénye lehet. Ezért is kellene szigorúan megválogatnunk azt, mit tartunk meg.

Készíthetünk kisebb válogatásokat a képekből, és ezt a válogatást tárjuk a nyilvánosság elé. Az egy hetes nyaralásról készült, válogatott 50 képet mindenki szívesen megnézi.

Ha gyakorlottabbak vagyunk, készíthetünk önműködően lejátszódó vetítést. Ehhez akár zenei aláfestést is varázsolhatunk.

Kipróbálható az is, hogy a legszebb képeinket kiválogatjuk, és ezekből papírképet készíttetünk. Ezeket a képeket hagyományos albumban is nézegethetjük, illetve lehetőség van eleve kis fényképalbumként megrendelni a papírképeket. Ilyenkor egy újabb "biztonsági másolattal" rendelkezünk:-)


2010. július 1., csütörtök

Munka és költségei

Az elmúlt napokban tanulmányoztam több oldalt, ahol szolgáltatásokat kínáltak a vállalkozók. Ezek a munkák a távtitkárnő, adatgyűjtés, irodai munkák, honlapkészítés kategóriába tartoztak. Több helyen láttam, óradíjban határozzák meg a fizetendő összeget. Több honlapnál "természetesen" nem lehetett tudni, mikortól érvényesek az árak, és azt sem, a honlap mikor frissült utoljára.
Több helyen megdöbbentő órabérekkel találkoztam. 500 Ft-os alapóradíj, ami, ha havonta 20 órára szerződést köt valaki, 300 forint alá is csökkenhet. Mi a problémám? Hiszen mindenki örül, ha olcsó szolgáltatást talál, nem? Lehet, hogy a megrendelő örül, de aki a munkát elvégzi?

Gondoljuk végig ezt az óradíj kérdést!

A megnézett honlapokon minden esetben szerepelt, hogy az, aki a munkát vállalja, saját irodájában dolgozik, számítógéppel, nyomtatóval, telefonnal, fax géppel, szkennerrel rendelkezik. Vállalkozóként, számlaadás mellett végzi a munkát. Esetenként 300-500 Ft órabérért. Szakértelmét természetesen részletezi, mimimum érettségivel, és valamilyen szakmával rendelkezik.

Végre a lényegre térek: véleményem szerint 500 Ft-os órabérért vállalkozóként nem szabad dolgozni. Megértem, hogy olyan helyen lakik valaki, ahol nincs munkalehetőség, stb, stb. De nézzük csak meg, mennyi ma a minimálbér?

Idézek, hogy pontos legyen:
"A Kormány 295/2009. (XII. 21.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról

A Kormány a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 144. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal folytatott konzultáció alapján, az ott létrejött megállapodásnak megfelelő tartalommal –, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében a következőket rendeli el:
1. § A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra.
2. § (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2010. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 73 500 forint, hetibér alkalmazása esetén 16 900 forint, napibér alkalmazása esetén 3380 forint, órabér alkalmazása esetén 423 forint.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidõ teljesítése esetén 2010. január 1-jétõl havibér alkalmazása esetén 89 500 forint, hetibér alkalmazása esetén 20 600 forint, napibér alkalmazása esetén 4120 forint, órabér alkalmazása esetén 515 forint."
 
Nos azt hiszem a számuk magukért beszélnek.
Órabér 423 Ft, középfokú végzettséget, és szakképzettséget igénylő munkáknál pedig 515 Ft.
A továbbiakban az egyszerűség kedvéért arról a vállalkozóról beszélek, aki nem nyugdíjas, semmiféle ellátásban nem részesül, nincs sehol máshol munkaviszonya, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonya, máshol nem biztosított.
 
A fenti órabérek munkavállalókra vonatkoznak. Remélem senkiben nem merül fel az, hogy na jó, de a vállalkozó dolgozhat ennél kevesebbért is. Persze dolgozhat, sőt akár ő fizethetne azért, hogy elvégez némi munkát másoknak...
Vállalkozóként a fenti órabéreknél jóval többet kell kérnie.
 
Miért?
  • Ebben az évben úgy fizet járulékot, hogy a fő tevékenysége szerinti béreket kell figyelembe vennie, ami ugye 423, illetve 515 Ft-nál nem lehet kevesebb. De legalább a minimálbér után fizet, akkor is, ha egy forintot sem keresett, és nincs legalább 36 órás munkaviszonya.
  • A munkavégzéshez saját eszközeit használja, ezeket meg kellett vennie, ha elhasználódik, pótolnia kell.
  • Saját irodájában dolgozik, amit kialakított, lehet, hogy csak emiatt vett íróasztalt, irodai széket.
  • Fizeti az energiaköltségeket, egyéb rezsiköltségeket, előfizet gyors internetre.
  • Telefonelőfizetéseket tart fenn.
  • Honlapja van, ami szintén pénzbe kerül.
  • Hirdeti szolgáltatását.
  • Fizeti az adókat, pl. IPA, építményadó.
 
Folytathatnám a felsorolást, mert az áfáról nem is szóltam, de az egyszerűség kedvéért ennyi bőven elegendő volt.
 
A járulék mértéke idén 27%, és természetesen magánszemélyként ugyanúgy fizet, mint az, aki munkaviszonyban áll. A szuperbruttó után fizeti az szja-t, és nem illeti meg az alkalmazotti adókedvezmény.
 
Tudom, sokan azt mondják, nem kell sajnálni a vállalkozót, mert mind lop, csal és hazudik.  Ez persze nem igaz, sok vállalkozó van, aki szeret jól aludni, és reggel tükörbe nézni.... Amúgy meg a tárgyalt esetben nem is igen van mit eltitkolnia, hiszen még ott tartunk, hogy a munkaviszonyban foglalkoztatottak minimális órabérét sem kéri el a megbízótól.
 
Számolgattam kicsit, csak annyira, hogy kimutassam, mennyi a minimálórabér úgy, hogy tartalmazza a 27% járulékot, és az 1% iparűzési adót. Tudom, ennek mértéke sok helyen 2%, de most 1%-kal számoltam.
Fentiek alapján a 423 Ft órabér munkabérként történő kifizetéséhez 543 Ft árbevétel kell, az 515 Ft órabéréhez pedig 661 Ft.
 
Ez a két szám még nem mond semmit, csak azt jelzi, hogy a minimális órabér ennél kevesebb nem lehet.
 
Ebben az esetben semmilyen költséget nem vettem figyelembe. Egy tollbetét, egy perc telefonálás sincs benne. Az, hogy kinek mennyi az egyéb költsége, nagyon eltérő lehet. Ha mindenből a legolcsóbbat nézzük, akkor is szép összeget kell hozzáadni. Havi 10 ezer forintot veszek egyéb költségekre, ez igazán szerény összeg.
Havi 21 munkanappal és napi 8 órával számolva, havonta 168 óra a munkaidő. Az egyéb költségeket is lebontom munkaórákra, és hozzáadom az előzőleg már kiszámolt órabérhez. Most 597 és 714 Ft-nál tartok.
Munkavállalóként 20 nap alapszabadság egy évre mindenképpen jár a dolgozónak. Szerintem a vállalkozónak is. Tehát 12 hónap helyett a szükséges árbevételt 11 hónap alatt kell megtermelnie. Korrigálva a számokat, kiderül, hogy már 651 és 779 Ft-os minimális óránként árbevételre van szükség.
Folytathatnám még a számolgatást, de nincs sok értelme. Már eddig is látszik, hogy ha az ember vállalkozó, akkor a mindenkori minimálbérnél jóval többet kell kérnie munkájáért.
Még egy fontos dolog. Ezek a számok akkor igazak, ha napi 8 órában van megbízása. Biztos, hogy minden napra meg tud szerezni egy 8 órás munkát?
 

Idősebb korosztályok az interneten

Mostanában több cikket, statisztikát olvastam, amiben örömködnek azon, hogy jaj, nő az 50 felettiek száma az internetezők között.
Milyen érdekes, ki hitte volna? Ez legalább akkora meglepetés, mint amikor leírják, hogy 2-3 éven belül hány gyerek éri el az iskoláskort.
Nem kell hozzá jósnak lenni, hogy tudjuk, egyre több 50 éven felüli fog internetezni. Miért? Ugye ismerjük a "Nem csak a 20 éveseké a világ" című dalt. Már abban is elhangzott, hogy aki ma 20 éves, az holnap 21. Szóval én egyáltalán nem csodálkozom a dolgon. Hiszen a most 50. életévükbe lépők egy része évek óta napi szinten használja az internetet, másik része kénytelen-kelletlen dolgozik számítógéppel, és persze vannak, akik kimaradtak eddig ebből.
Aki eddig is használó volt, 50 éves és 1 napos korában nem fog leszokni az internetről. Ezért én előre megjósolom, hogy az 50 felettiek száma és aránya az elkövetkező években meglepően nagy mértékben emelkedni fog.