Fénykép a honlapon - buktatók

Amikor az interneten megjelenünk, írunk, honlapot készítünk, sok kis apró buktatóval találjuk szemben magunkat.

Például a fényképekkel kapcsolatban. Nem a felhasznált képek jogtisztaságáról beszélek, az egy más dolog.
Most konkrétan magáról a fényképről egy gondolat, - azokról melyeken emberek is szerepelnek a képen, szépen felöltözve. 

Egészen pontosan a ruha gombolásáról van szó.

A női ruhák jobb oldalán vannak a gomblyukak, a férfiak ruháin a bal oldalon. A fényképet szemből látjuk, tehát a női ruhákon bal oldalon, a férfiakén jobb oldalon.

Ha valakinek ez a megfordítás gondot okoz, nézzen vagy gondoljon a saját ruhája gombolására. Ha a képen férfi van, a zakója pedig a kép bal oldalán mutatja a gomblyukat, akkor bizony baj van. Nem nagy baj, de tenni kell ellene.
Ebben az esetben két dolog történhetett.

• Az egyik: a szabó nem állt a helyzet magaslatán, és rossz oldalon helyezte el a gombokat. Ez mondjuk eléggé elképzelhetetlen.
• A másik gond az lehet, és ez történt, hogy a fényképet függőleges tengelye körül elforgatták. Miért forgatna el bárki is egy képet?

Régebben legalábbis tartották magukat ahhoz, hogy egy divatfotón a képen levő személy nem néz ki az újságból, vagyis mindig a lap belső oldala felé néz. Ha a fotó nem így készült, megfordították.

Képeinket sokszor az internetről szerezzük be, és ezért előfordulhat, hogy összekeverednek az oldalak.

Megoldás:
A fájlt megnyitjuk egy képszerkesztővel, ami lehet a Windows-ban alapból benne levő Paint, és felcseréljük a két oldalt. Vízszintes tükrözés a művelet neve a Paintben.
Ha angol nyelvű a program, és nem tudjuk értelmezni a menüpontok szövegét, ajánlom a menükhöz tartozó kis képeket, abból rájövünk, mit kell tenni.
A művelet elvégzése után ne feledkezzünk meg a mentésről. Képünk máris helyesen mutatja a személy öltözékét.

 

Könnyű blogot írni?

Felmerülhet a kérdés, vajon könnyű ez a blogolás, vagy talán mégsem?

Az ember amikor még csak olvassa mások blogját, csak a végeredményt látja. Itt vannak a bejegyzések, több vagy kevesebb, de van néhány. Vajon gyorsan meg lehet írni egy ilyet? Érdemes lenne nekem is elkezdeni? Gondolkozik az ember a válaszokon, aztán vagy belevág, vagy nem.

Miről szóljon a blog? Az mégis gáz, ha arról írok, reggel felkeltem, reggeliztem, mit reggeliztem, mennyit, és miért, stb. Hm, akkor miről írjak? Amíg ezt ki nem találjuk, addig bizony nehéz blogot írni.

Könnyű blogot írni akkor, ha van olyan mondanivalónk, amit szeretnénk kibeszélni magunkból. Ha szeretnénk valamit elmondani, megmagyarázni másoknak. Akkor könnyen tudunk írni, nem kínszenvedés a blogolás.

Legközelebb arról írok, milyen fajta blogok vannak.

Adattárolás

Az adatok tárolása mindig gondot okoz. Legalábbis nekem ez a tapasztalatom. Ma már nem az a gond, hogyan férnek el a fájlok a rendelkezésre álló kicsiny területen, hanem inkább az, hogy hol fogom a keresett állományt megtalálni. Az ember kitalál okos dolgokat arra vonatkozólag, hogyan is rendszerezi a fájlokat, de valahogy mindegyik módszerről kiderül, hagy kívánnivalót maga után. :-)

Most nem is erről szólok, hanem a ma egyre gyakoribb módszerről, vagyis az adatok távoli tárolásáról. Ma egyre több lehetőségünk van arra, hogy saját fájljainkat valahová feltöltsük, másoknak is hozzáférhetővé tegyük. Igen, van, amikor ennek előnyei is vannak, például akkor, ha egy állományon többen is kell, hogy dolgozzanak, vagy ha meg akarjuk mutatni remek fényképeinket másoknak.

Itt egy kis kitérő a fényképekkel kapcsolatban. Nem akarok senkit sem megbántani, de komolyan hiszik az emberek, hogy idegeneket érdekelnek az ő családi fényképeik? Na jó, egy eseményről néhány kép, még rendben van, de az a mennyiség, amit képesek elkattogtatni 1 perc alatt, majd mindezt felpakolják az internetre, az már túlzás. Elárulom, hogy a szűk családi körön kívüli ismerősöket nem érdekli ám Pistike/Marika/Öcsike/Csöpike első születésnapjáról készült 1000 kép. A gyermek előre néz, előre néz, 2 cm-rel odébbról előre néz, újabb 3 cm-ről odébb fotózva is előre néz, majd száz képen keresztül mosolyog ugyanúgy, újabb 200 képben elfújja  a gyertyát, stb. Mindezek a létező legnagyobb méretben és felbontásban kerülnek fel a netre. Azok is, ahol ami csak lehet, életlen lett, az is, ami alulexponált, vagy éppen minden kiégett rajta, esetleg még az is, amelyen csak a nagypapa nadrágját látjuk hátulról premier planban. Őszintén, van, aki ezeket a képeket kellő érdeklődéssel végignézi?

Sokkal hatásosabb, ha kiválogatjuk a legjobban sikerülteket, és azokkal szórakoztatjuk ismerőseinket.

Emlékszünk még arra az időre, amikor nem volt digitális fényképezőgép? Egy nyaralásra 1-2 tekercs filmmel indultak az emberek. Jól meggondolták, mit fotózzanak le, és igyekeztek a legjobbat kihozni a lehetőségből. Nem árt erre is gondolni.

Visszatérve az adattárolásra. Nagy a csábítás, hogy gyerünk, ide töltsd fel amid van, mi vigyázunk rá, nagyon klassz, mert akárhonnan a világból elérheted, ha akarod mások is hozzáférhetnek. Biztos, hogy csak azok?

Előny az, hogy nem kell vinni a háttértárolót, hiszen a neten van minden. Igen, ez nagyszerű, de normális esetben mekkora adatmennyiség az, amit hurcolnánk magunkkal? Mekkora a pendrive kapacitása, súlya és nagysága cm-ben? Nem hiszem, hogy olyan nagy gond magunkkal cipelni. Persze jó, ha véletlenül otthonhagyjuk, és a fontos helyen mégis elő tudjuk varázsolni, bár ekkor már úgyis égünk.

A következő gondom ezzel a netes tárolással az, hogy internet elérés nélkül nem megyünk vele semmire.

Előnye az is, hogy egy újabb elérési utat, felhasználónevet és jelszót tarthatunk fejben miatta.

A végére hagytam a legfontosabbat. Miért gondolja valaki, hogy nagyobb biztonságban vannak az adatai valahol, a megfoghatatlan messzeségben, mint a saját számítógépén vagy a saját adattároló/adathordozó eszközein? Ott nem léphet fel hiba?

Mi van, ha elfelejtem a jelszavamat/felhasználónevemet?

Biztos, hogy illetéktelenek nem férnek hozzá?

Biztos, hogy az a hely ingyenesen tárolja az adataimat? Holnap is?

Emlékszünk arra, milyen para volt, amikor mondjuk egy dolgozat elveszett? Vagy amikor azt hittük hogy elveszett? Akkor mindenki megtanulta, hogy inkább több helyen legyen elmentve az anyag, minthogy az egész munkát elölről kelljen kezdeni. 

Nem mondom, hogy nem hasznosak az interneten kínált lehetőségek adataink tárolására, de mindenki fontolja meg alaposan, milyen adatokat tart ott. Ne ringassuk magunkat hamis illúzióba, hogy ami a neten van, az tökéletes biztonságban van, bármikor hozzáférhető. Egy példány legyen a saját gépünkön is.