Mentés, mentés, mentés

A mentés fontosságát a kezdő felhasználó nem látja be rögtön. A maga kárán fog tanulni.
Miért? Mert nem hiszi el, amit mondanak neki, vagy csak elfelejti alkalmazni a tanultakat, esetleg azért, mert nem veszi észre, hogy éppen helyzet van.


Az a mentés mentés, amikor kiadjuk a mentés parancsot. Rákattintunk a mentés ikonra, vagy a menüből kiválasztjuk és a beállítások után az OK gombot is megnyomjuk.

Az automatikus mentés, nem mentés. A Word, Excel, PowerPoint tud nagyon megtréfálni bennünket.
Úgy látjuk, állandóan ment, hiszen be van állítva az automatikus mentés. Aztán kilépéskor kérdez valamit, amire sokan zsigerből válaszolják, hogy nem. Sokszor nem tudják megmondani, mi volt a kérdés.
Utána jön a csodálkozás, sírás-rívás, hogy elveszett egy félnapi munka.

Mit tehetünk?
Előzzük meg a bajt!

Ha szövegszerkesztés, táblázatkészítés vagy más munka közben időnként mentünk, akkor később kevesebb gondunk lesz.

Honnan tudom, mentettem-e már valamit?
Ha a program címsorában olyat látok, mint pl. Dokumentum1, akkor valószínűleg nem mentettem.
Azért nem mondom, hogy biztos, mert adhatom ezt a fantáziadús nevet is a fájlomnak. Tehát Dokumentum1 van a címsorban.
Nyomjuk meg a mentés ikont, ha már egy kicsit is dolgoztunk. Megadjuk hová, milyen néven kérjük a mentés.
Ezután időközönként kattintsunk rá a mentés gombra. Ha fontos változtatás volt, mindenképpen.
Akkor is, ha csörög a telefon és felvesszük. Bármi megtörténhet telefonálás közben is.

Azt szoktam mondani, inkább eggyel többször mentsünk, mint eggyel kevesebbszer.