Csirip, csirip, Turulcsirip

Nem, nem őrültem meg. Csak valahogy adódott ez a kis szójáték a mai bejegyzéssel kapcsolatban. A múltkor pár mondatban összefoglaltam a blog mibenlétét, a blogolás lehetőségeit.

Most a mikroblogról ejtek néhány szót.

Hogy már a blog is összemegy? Mondhatjuk így is. Vagy mondhatjuk, hogy egy üzenőfalra küldjük ki az sms-einket, amit sokan olvashatnak.

Egy új őrület söpör végig a világon. Mindenki mindenről értesülni akar, és fél, kimarad valamiből, ha nem merül el az információtengerben.

De térjünk rá a csiripelésre.

Twitter

Sokan hallottak róla, sokan már használják. Regisztráció után kezdhetjük is gondolataink közhírré tételét a Twitteren. 140 karakterben, tömören megfogalmazva.

Hogy mi a jó ebben?

Ne ragadjunk le ott, hogy elfecseghetjük mit ettünk, fázunk-e vagy vásárolni kell indulni, esetleg éppen a porszívózás helyett internetezünk.

Ennél több van ebben a dologban. Felhasználhatjuk arra, hogy minél több dologról értesüljünk a Twitteren keresztül. Sőt. Kereshetünk olyanokat, akiket "követünk". Furcsa kifejezés, azt jelenti, olvasni fogjuk az ő bejegyzéseiket. A Twitteren bátran bejelölhetünk bárkit, nem von minket felelősségre, miért tesszük. Többen majd viszonozzák ezt a követést, és ők a mi követőnkké válnak. Vagyis, ha írunk egy csiripet, akkor az náluk is megjelenik.

Na és az a Turulcsirip? Ez nagyon egyszerű. A Turulcsirip magyar oldal a Twitterezésre. Itt magyar csiripelők bejegyzéseit olvashatjuk. Könnyebben találunk magyar csiripelőt, ha bővíteni akarjuk hálózatunkat.

Egyelőre ennyit a csiripelésről és a Twitterről.